Vizuális technikával elevenedik meg a XVI. századi Szolnok és a királyi végvár

Megosztás

Szolnok mezővárosának és királyi végvár 1552-es állapotának elméleti (történelmi és vizuális) rekonstrukcióján dolgozott nem kevés ideig Kertész Róbert, Kelenik József, Buzás Gergely és Szőke Balázs. A saját finanszírozású munkájukat véglegesen nem sikerült befejezni, de a közzétett fényképek alapján remek ízelítőt kaphatunk az akkori történeti tájról és vízrajzi viszonyokról, amit az akkori kor átlagembere madártávlatból sem láthatott.

A munkát végző vállalkozás többek között 3D rekonstrukcióval, kiállítástervezéssel és filmekkel, animációkkal foglalkozik. Általuk elevenedett meg például Boldogkő vára, az Esterházy-kastély és a Kamalduli Remeteség is.

“Egy korábbi, saját finanszírozású munkánk ez, amit nem sikerült teljesen befejeznünk. Terveztük a török kori állapot rekonstrukcióját is. Talán egyszer arra is sor kerül ebben a minőségben és kidolgozottságban” – írták a készítők.

A régész-történész Kertész Róbert jól ismert név a megyeszékhelyen: a nevéhez kötődik a Várkapu-projekt, amikor 2015-ben a szolnoki önkormányzat úgy döntött, hogy szeretné fejleszteni a várterületet. Ennek nyomán Kertész elkészített egy 40 oldalas, előzetes koncepciót, amit a városvezetés elfogadott.

Szolnok vára – Elméleti rekonstrukció

Szolnok vára – Elméleti rekonstrukció Az elméleti rekonstrukció szakmai háttéranyagát Kertész Róbert, Kelenik József, Buzás Gergely és Szőke Balázs szolgáltatták. Elérhetőségeink: Honlap: http://pazirik.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/PazirikKft Artstation: https://www.artstation.com/pazirik #pazirik #3d #reconstruction #szolnok #várak

A rekonstrukció Szolnok mezővárosát és királyi végvárat mutatja be 1552-ben, amikor a török ostrom történt: Ahmed Ali basa 40 000 fős seregével körbezárta a várat. A német zsoldosok között már ekkor felmerült a szökés gondolata, ám elsőként a magyar naszádosok hagyták el a helyőrséget. Szeptember 3-án, az éjszaka leple alatt magyar és spanyol lovasok úsztak át a Tiszán, majd visszatérve a naszádosok segítették át a gyalogosokat. Végül szeptember 4-én a zsoldosok is megfutamodtak, magára hagyva a várat. A kapukat nyitva hagyták, így Nyáry és maroknyi csapata, mindössze 50 hajdú, török fogságba került.

A várat a törökök egészen 1685-ig tartották megszállva.

Képek: pazirik.hu

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz. 

Kapcsolódó cikkek