“Nem a származás, hanem a szociális helyzet befolyásolja, hogy mit ér el a gyerek az iskolában” – Jámbor András írása

Megosztás

Gulyás Gergely miniszter szerint a cigányság felelős az oktatás rossz eredményeiért. Nem sok undorítóbb dolog van annál, amikor a hatalom képviselője a népet hibáztatja a saját sikertelenségéért, de még mélyebbre sikerül menni, amikor ezzel együtt cigányozni kezd egy politikus, hogy elfedje a saját felelősségét. Mert az oktatási rendszer működéséért, az eredményeiért, nem a gyerekeknek van politikai felelőssége, hanem a kormánynak.

A kompetenciafelmérés szerint a nyolcadikosok 40%-a, a tizedikesek harmada teljesít alapszint alatt a szövegértésben. Amire ugye aztán minden tanulás alapul, hiszen ha a szöveget nem értik meg a gyerekek, akkor a matekot sem tudják megtanulni. Arról meg ne is beszéljünk, hogy boldogulnak majd az életben.

Amikor Gulyást erről kérdezték, ezt válaszolta: „az iskolaügyben továbbra is integrációs nehézségek vannak, tehát ott, ahol a cigány gyerekek száma nagyon magas, ott ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek, én a legnagyobb mértékben ennek tudom be”.

Az iskolaügyben tanárhiány van, túlterheltség van, elavult oktatási képességek vannak, a nehéz helyzetű térségekbe tolt plusz pénzek és képességek hiánya van, elöregedő korfa van, a szociális ellátórendszer segítőinek hiánya van – ezekből fakadnak problémák és gondok magában a rendszerben. Akinek van iskolába járó gyereke, az tudja ezt.

Tehát 13 év kormányzás után ott tartunk, hogy nem ők rontottak el valamit az oktatásügyben, nem kevés és túldolgoztatott tanár van, nem arról van szó, hogy nincs szociális ellátórendszer, hanem „a cigányság a felelős az oktatás kudarcáért”. Ja igen, és az integrációért se a kormány a felelős, hanem a cigányság, amely ugye híresen erős politikai lobbierővel rendelkezik. Nem a Farkas Flóriánék által ellopott pénz és elszabotált „felzárkóztatás” hibáiról, hanem a cigány emberek hibáiról kell beszélni. A cigány gyerekek felelősségéről. Szégyen, meg úgy gyalázat is.

Az én kislányom egy olyan iskolába jár itt a nyolcadik kerületben, ahol nagyon sok cigány gyerek van. Az osztályában is. Az osztály majdnem harmada kitűnő lett. Cigány gyerek között is van jó tanuló. Azért, mert van egy zseniális, a belét is kidolgozó tanár, aki ezt elérte, meg egy iskolavezetés, aki támogatja ebben. Teljesen egyértelmű, hogy nem a származás, hanem a szociális helyzet az, ami befolyásolja azt, hogy mit ér el egy gyerek az iskolában.

Nálunk szerencsésebb országokban a szociális ellátás az nem a pénzbeli juttatásokról szól, és nem is csak arról, hogy a legszerencsétlenebbeket berakjuk hajléktalanszállóra. Arról szól, hogy hogyan lehet összerakni egy rendszert, ahol az állam segít előrejutni azoknak, akik megcsúsznak, bajba jutnak. A jól működő szociális munkának része az is, hogy segít az embereknek, hogy rendbe hozzák a saját életüket. Adósságrendezéssel, a gyerekek oktatásának segítésével, és lehetne folytatni a sort. Nálunk, amikor egy családsegítőre 200 család jut, erre nincs idő. Pedig közös érdek lenne.

Gulyás mondataiban az az undorító, hogy megtagadja a demokrácia legalapvetőbb állítását. Azt, hogy egy közösség vagyunk, ahol arra bízzuk meg a politikusokat, hogy közös vagyonunkat, az államot arra használják, hogy a közösségünk erős legyen, hogy minél több tagja kapjon esélyt és képességet arra, hogy élni tudjon az eséllyel. Mert ez a demokrácia, nem a négyévenkénti szavazás!

Amikor az általunk megbízott szolga a népet hibáztatja a saját egyértelmű kudarcáért, amikor kijelöli a cigányságot mint felelőst, akkor nem tesz mást, mint a problémát és a saját felelősségét takargatja azzal, hogy megpróbálja az embereket összeugrasztani. A fenti mondatokból ugyanis egyszerűen nem következik olyan megoldási javaslat, amely érdemben segít az oktatási rendszeren, a gyerekeinken és a közös jövőnkön.

Ilyen mondatok után a lemondást illene benyújtani, nem a havi fizetési igényt.

Kapcsolódó cikkek