Ebben szerepe van az egyre több napos órának, de az emberek viselkedésének is.
A 21. század első másfél évtizedében 2001-2014 között 50 százalékkal nőtt a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatainak előfordulása, a veszélyesebb festékes bőrrák, a melanóma előfordulása pedig megduplázódott, írja friss elemzésében a Másfél fok klímaszaklap.
Ennek okai részben a klímaváltozás hatásaiban keresendők:
- a megfigyelések szerint az elmúlt négy évtizedben Európában csökkent az átlagos felhőborítottság, ezzel összhangban növekedett a napsütéses órák száma;
- a meleg időben több időt töltünk a szabadban, és egyre korábban váltunk könnyű, a test kisebb részét takaró ruházatra.
Másrészt viszont a klíma védelmében tett lépések is növelhetik a bőrrák kockázatát. Örvendetes tény, hogy Európa-szerte nagyot javult a levegő minősége, csakhogy a kevésbé szennyezett levegő hatására is növekszik a minket érő káros UV-sugárzás mértéke.
A korábbi levegőszennyezés hatására elvékonyodott ózonréteg is nagyban hozzájárult az elmúlt évtizedekben a bőrrákos betegségek terjedéséhez. És bár az ózonréteg most már regenerálódni kezdett, teljesen csak az évszázad végére állhat helyre – írja a lap.
Mindez komoly egészségügyi kockázatot jelent. A melanóma túlélési esélyei ugyan sokat javultak az elmúlt évtizedekben a korai felismeréssel és a szűrések elterjedésével, de még így is évi húszezer európai áldozatot szed a melanóma.
