2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt. Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is.
A környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is jelentős kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus megbetegedésekkel, például szív- és érrendszeri panaszokkal élőkre. Amellett, hogy az emberi tevékenység hatására:
gyakoribbak a szélsőséges időjárási események miatti sérülések és halálozások, új fertőző betegségek jelenhetnek meg és a már ismertek új területeken terjednek, hosszabb és intenzívebb allergia szezonokra kell készülni, növekszik a szennyező anyagok koncentrációja a vizekben, ami hozzájárul a víz szállította, például gyomrot és bélrendszert támadó fertőzések terjedéséhez, gyakoribb a poszttraumás stressz, depresszió és a klímaváltozás okozta szorongás, a klímaváltozás hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei.
2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt.
A rangos Neurology folyóiratban megjelent átfogó értékelő kutatás alapján a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis-multiplex fellángolásával.
A különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért.
A felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a PM2.5-részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis-multiplex tünetek erősödésével.
Mivel a különböző megbetegedéseknek így a migrénnek is jelentős negatív gazdasági hatása lehet, így például a beltéri levegőminőség és hűtő- és fűtőrendszerek korszerűsítése javíthatja a migrénnel küzdő munkavállalók munkahelyi teljesítményét.
Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. Ehhez jól működő korai figyelmeztető-rendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség.
Mint annyi más esetben, itt is pozitív szinergiák sokaságát adná, ha komolyan vennénk az épületeink mélyfelújítását, ami nemcsak Magyarország (és a világ) jelentős dekarbonizációjához járulna hozzá, de érdemben javítaná a benne lakók életminőségét is, például a jobb beltéri levegőminőség hatására. Egészségügyi kockázatok tömege bizonyítja, hogy nem lehet fenntartani azt a szennyezésparadoxont, hogy bár a légszennyezés mérsékli a globális felmelegedést, de közben belebetegszünk és korábban halunk meg miatta.
További részletek a Másfélfok cikkében.
