Voltak már ebben az országban nemzetpolitikailag sokan ellenségek: kulákok, zöldségesek, értelmiségiek, lángososok. És most a történelem ismétli magát: a lángosos, az éttermes ismét ellenségnek tűnik.
Senki nem érti, mitől vadult meg a kormány. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy valaki nem vásárolt még közülük lángost, sült halat délidőben. Aki sorban állt már ezekért a finomságokért csúcsidőben, az tudja, ilyenkor mindenki megőrül: a türelmetlen, éhes vevő és az eladó is.
Most erre az őrültek házára valami nagyokos még egy cseppet rátett egy lapáttal. A csúcsidőben ide-oda kapkodó idegbeteg lángososnak valós időben jelentenie kell a hatóságoknak, hogy mit is rendeltek nála éppen.
Értik ezt? Mert én nem! De az érintettek sem!
Valaki egy kormányzati ötletbörzén talán viccből bemondta, hogy figyu má’, meg kellene szívatni ezeket a gaz a vendéglátósokat. Lehet, valaki lejárt szavatosságú tejfölt kapott a lángosra, ezért a bosszú. De az is lehet. valakik nagyon ráérnek. Figyelni. Megfigyelni. Ki mit eszik, mi fogy jobban. Fizetnek-e érte.
Megmondom őszintén, én az utóbbi időben 98 százalékban nem találkoztam olyan árussal, szolgáltatással, ahol ne adtak volna számlát. A jelentős többség kínosan (ijedten) ügyel a számlaadásra. Manapság úgy rettegnek az ellenőrzéstől az érintettek, mint ördög a tömjéntől.
A dolog lényege, hogy július 1-jétől a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek valós időben kell adatokat szolgáltatniuk arról, miből mennyit adtak el. Az adatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kerülnek (NTAK), de látni fogja azokat az adóhatóság és a statisztikai hivatal is.
Kérdés, mire jó ez? Mire lesz jó a turisztikai adatszolgáltató központnak, hogy egyből látja, jól fogy-e grízes tészta, a zöldbab főzelék fasírttal vagy a kommersz rum, esetleg a tejfölös, sajtos lángos, és kértek-e arra fokhagymát. Vagy milyen fagyi megy jobban? A puncs vagy a citrom?
Mi lesz a következő lépés, tisztelt hölgyeim és uraim? Hogy bekamerázzák vendéglőt, a kocsmát, a lángossütő bódét, a fagylatost? És pont mint az utak forgalmát a diszpécserszobákban, úgy figyelik sok-sok képernyőn keresztül, ki mit eszik, mennyi borravalót ad?
Vagy ne is adjunk ötletet, mert valami gyomorbajos tisztviselő ezt is megvalósíttatja?
Plusz megjegyzés: nem lehet elmenni szó nélkül amellett a tény mellett, hogy gondolkozzunk el: kinek a kezében is van manapság szinte az egész hazai turisztika?
Csak nem Nemzeti Lángossütő Vállalat van alakulóban, amit majd szépen bekebelez a nemzet kisgömböce?
Manapság semmi sem lehetetlen.
Képünk illusztráció.
Fotó: sobors.hu
