Széchenyi-díjak:
KOCSIS KÁROLY geográfus, akadémikus 1960. július 2-án született Szolnokon.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1984-ben földrajz-biológia szakos tanári diplomát, 1988-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1993-ban a földrajztudományok kandidátusa (PhD) lett, 2000-ben habilitált. 2002-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, 2010-től az MTA levelező, 2016-tól rendes tagja.
1984-től az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének (ma: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete) tudományos munkatársa, főmunkatársa, tanácsadója, kutatóprofesszora, 1997-től osztályvezetője, 2008-tól igazgatóhelyettese volt, 2010-től az Intézet igazgatója. 1999-től a Miskolci Egyetem docense, majd tanszékvezető egyetemi tanára, 2007-től a Műszaki Földtudományi Kar Földrajzi Intézetének igazgatója. 1993-tól Magyarország Nemzeti Atlasza szerkesztő bizottságának tagja, 2013-tól elnöke.
Kutatási területe a társadalomföldrajzon belül a Kárpát-medence és a Balkán etnikai, vallás-, politikai és népességföldrajza, az etnikai konfliktusok hátterének, a határvidéki interetnikus kapcsolatok földrajzi kutatása. Mintegy ötszáz tudományos publikáció, könyv és könyvrészlet fűződik nevéhez.
Díjai: Pro Geographia (1990), Akadémiai Ifjúsági Díj (1993), Akadémiai Díj (2006), Akadémiai Jutalomérem (2014), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2016).
ANISITS FERENC gépészmérnök, nyugalmazott vezetőmérnök 1938. december 23-án született Szolnokon.
1962-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen mezőgazdasági mérnöki oklevelet, 1973-ban a braunschweigi Műszaki Egyetemen doktori címet szerzett.
1965-től a német MAN cégnél körfolyamatszámítással, alapfejlesztésekkel foglalkozott, főként a dízeltechnológia érdekelte. A svájci Adolph Sauer cégnél Fiat dízelmotorokat, majd az MWM Mannheim vállalatnál ipari dízelmotorokat fejlesztett.
1981-1999 között a BMW steyri (Ausztria) dízelfejlesztő központját vezette. Az ő irányításával fejlesztették ki és vezették be a sorozatgyártásba az elektronikus dízelszabályozást (EDC) és az első közvetlen befecskendezésű V8-as dízelmotort, amely több teljesen újszerű konstrukciós megoldást tartalmazott. Csapatával három dízelmotor-generáció 15 motorját fejlesztették ki, hat- és nyolchengeres dízeljeik 1999-ben és 2000-ben elnyerték Az év motorja elismerést, a “motor-Oscart”. Az általa lefektetett körfolyamatszámítás egyenleteit világszerte alkalmazzák és tanítják, nevét mérföldkőként jegyzik a BMW történetében.
1995-ben Európa legrangosabb műszaki elismerésével, az Ernst Blickle nemzetközi innovációs díjjal, 2001-ben Szolnok város díszpolgári címével, 2014-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2018-ban a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanárává nevezték ki.
MTI/Koszticsák Szilárd
RACZKY PÁL régész, egyetemi tanár 1950. január 26-án született Budapesten.
Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi és Természettudományi Karán, régészet-matematika szakon végezte, 1974-ben diplomázott. Bölcsészettudományi doktori címét 1977-ben szerezte meg. 1988-ban a történettudományok kandidátusa (PhD) lett, 2000-ben habilitált.
1975-től a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze volt. 1981-ben lett az ELTE Régészeti Tanszékének tanársegédje, 1984-ben adjunktus, 1989-ben docens, 1995-ben tanszékvezető. 2005-től 2014-ig az ELTE BTK Régészettudományi Intézet igazgatója volt, 2017 óta az ELTE BTK Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének egyetemi tanára.
Fő kutatási területe Délkelet-Európa újkőkora és rézkora, a két korszak Kárpát-medencei településtörténete és időrendje, a Tisza-vidék őskori kultúráinak külső kapcsolatai, térinformatika és régészet. A Tisza-vidék újkőkori tell-településeivel foglalkozó kutatási program vezetője.
Az Archaeologiai Értesítő főszerkesztője. Tudományos eredményeit kétszáz közleményben, nyolc monográfiában összegezte.
2013-ban Rómer Flóris-emlékérmet kapott, 2018-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el.
Kossuth-díj:
MIHÁLYI GÁBOR Harangozó Gyula-díjas táncművész, érdemes és kiváló művész 1958. október 14-én született Jászberényben.
A Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakán diplomázott 1992-ben, majd 2007-ben ugyanott koreográfus diplomát is szerzett. 1982 és 1995 között a Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosa, 1996-1997-ben az együttes megbízott művészeti vezetője, 1998 és 2001 között karigazgatója, 2002 és 2016 között művészeti vezetője volt, 2016-tól az együttes vezetője. 2008 óta a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke.
Művészeti vezetése alatt a Magyar Állami Népi Együttes 2006-ban Bartók Béla Emlékdíjban, 2007-ben Prima-díjban és Prima Primissima közönségdíjban, 2014-ben Budapestért Díjban részesült.
Koreográfusként, rendezőként számos nagy sikerű produkciót jegyez, többek között a Bartók-trilógiát (2006, 2008), a Tánckánont (2017), a Kárpát-medence antológiát (2020), a Naphimnusz (2013) és a Liszt-mozaikok (2018) tánckoncert-produkciókat; ő volt a rendező-koreográfusa a 2004-es EU-csatlakozási gálaműsornak is. Műveiben a hagyományos néptánc és -zene, a kortárs zene és tánc, a korszerű szcenikai eszközök, valamint a dramaturgia együtt hoznak létre egy univerzális értékeket képviselő mai néptáncszínházat.
Művészetéért 1996-ban Harangozó Gyula-díjat, 2014-ben érdemes, 2020-ban kiváló művész címet kapott. 2011-ben a Magyar Állami Népi Együttes Örökös Tagja lett, 2016-ban elnyerte a Magyar Állami Operaház által alapított Seregi-díjat. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező, 2021-ben rendes tagjává, 2022-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2019-ben Szolnok díszpolgára lett.
Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
DR. BARTHA JÚLIA néprajzkutató, a szolnoki Damjanich János Múzeum nyugalmazott osztályvezetője.
Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült:
VEREBES GYÖRGY Munkácsy Mihály-díjas szolnoki festőművész, grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.
MTI
Nyitókép: Béres József vegyésznek, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnökének (j) gratulál Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést Novák Katalin köztársasági elnöktől (b) a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Parlament kupolacsarnokában 2023. március 14-én. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök (b2). MTI/Koszticsák Szilárd
