Az ukrán-orosz háború kitörésének évfordulóján a miniszterelnök főként a konfliktusról beszélt a Kossuth Rádiónak adott interjúban.
„Hibát követtünk el, amikor egy regionális konfliktust összeurópai háborúvá emeltünk” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban a HVG szemléje szerint. A kormányfő arról is beszélt, hogy a belesodródás logikája szerint könnyen lehet, hogy hamarosan Ukrajnába küldendő békefenntartó csapatokról lehet majd hallani. „Ebben a háborúban a legnagyobb feneség, hogy nem világos, mi a hadicél” – mondta Orbán. Szerinte nem csak az orosz hadicélok nem világosak, hanem az ukránok sem, hiszen nem tudni, hogy meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat.
Egyik fél sem tud győzni, egy atomhatalmat nem lehet megverni, aki azt hiszi, hogy igen, az a kormányfő szerint téved. Nincs fontosabb, mint az azonnali tűzszünet, Orbán szerint az ENSZ közgyűlése is egy békepárti szöveget fogadott el, bár arra nem tért ki, hogy ebben a szövegben feketén-fehéren szerepel, hogy Oroszországnak azonnal és feltételek nélkül el kell hagynia Ukrajnát. Jól látszik a számokból, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, hiszen ehhez elég összevetni, hogy mekkora összeget fordít Oroszország katonai kiadásokra egy évben és mekkora ez az összeg a NATO-esetében. Ugyanakkor a miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a NATO egy védelmi és nem egy háborús szövetség.
A tűzszünet melletti magyar elköteleződést azzal is indokolta a miniszterelnök, hogy a magyarság az egyetlen olyan uniós nép, amelyik százával szenved el áldozatokat a háború miatt, hiszen a kárpátaljai magyarokat besorozzák az ukrán hadseregbe és elviszik őket harcolni.
Igaz, mint arra a HVG cikke rámutat, a kárpátaljai magyarsághoz méretében hasonló az ukrajnai lengyel és román kisebbség is, minden bizonnyal az általános hadkötelezettség következtében közülük is vittek el katonának férfiakat. Ráadásul a százával áldozatul eső magyarok történetéről már korábban megírta Rácz András Oroszország-szakértő a 444-en, hogy egy mítoszról van szó csupán, a hivatalos adatok szerint a kárpátaljai magyarság vesztesége a 2014-óta tartó harcokban húsz fő.
Természetesen egyéb témákat is érintett az interjúban Orbán. A svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatban elmondta, hogy azt kérte a kormány a parlamenttől, hogy szavazza meg ezt az indítványt, ám a képviselők nem túl lelkesek, hiszen azt mondják, hogy mielőtt szövetségesnek fogadnák el Finnországot vagy Svédországot, szükség volna néhány komoly beszélgetésre az országok parlamentjei között, hiszen ezek az országok miközben azt várják, hogy Magyarország támogassa a csatlakozásukat, közben hazugságokat terjesztenek a magyar jogállamiságról és demokráciáról.
Forrás és további részletek: HVG.hu
