Mert nagyon jó eséllyel az interneten, leginkább a közösségi oldalakon elénk kerülő, szinte már csodaszámba menő ígéretekkel teli hirdetések egyszerűen nem igazak. A megtévesztő hirdetéseknek sokszor jól felismerhető jelei vannak, ezeket vegyük észre.
A kétes reklámok egyik legfőbb ismertetőjegye az extrém figyelemfelkeltés. Sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotók használata jellemzi, illetve a korábban már említett hangzatos ígéretek, melyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása – áll a hatóság a Media1-hez eljuttatott közleményében. Az NMHH munkatársai összegyűjtötték, hogy mire érdemes figyelni, hogy felismerjük a megtévesztő reklámokat.
- Az oldal fejlécében megjelenő, tudományosnak ható szervezetek logóinak halmozása. Gyakori, hogy a termékről „szakértő”, „tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik. Ajánlott rákeresni a nyilatkozó nevére, szakmai reputációjára.
- Fenntartásokkal kezelendők a hirdetésekben megjelenő túlzó állítások (például: 15 kg/30 nap diéta nélkül), amelyek nagy valószínűséggel átverések.
- Gyanúra adhat okot, ha az oldalon megjelenő „vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak.
- Nézzük meg a Kapcsolat menüpontot! Ha itt csak egy kitölthető űrlap szerepel, az mindenképpen gyanús!
- Ismeretlen webáruházban mindig nézzük meg az oldal szerződési feltételeit!
- Ne hagyjuk, hogy az adott weboldal vásárlási szándékunk megvalósítását sürgesse!
A szerencsehozó obszidián karkötőtől a fogyókúrás csodatermékekig nagyon széles a skála, amikkel nap mint nap találkozhatunk. De ezeknek a reklámoknak nem szabad bedőlni. A hidden kategóriába tartozó hirdetések legnagyobb része valamilyen étrend-kiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő „csodaszer”.
Hidden reklámoknak azokat a hirdetéseket nevezzük, amelyeknél meghatározhatatlan a reklámozó cég/személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes/vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni. Ezen reklámok egy része legális terméket népszerűsít, azonban a nagyobb részük aggályos. További részletek a Média1 cikkében olvashatók.