Pécsi kesztyű, Cascót akarok kötni, Skála kópé, helló Leó, Traubit akarunk, Ági van? Akik a ’70-es, ’80-as években nőttek fel, mind kivétel nélkül fújják a retro reklámok szövegeit és dallamait. Akkoriban szinte vártuk az időnként kicsit bugyutának, de mégis kellemesnek ható reklámokat. Mostanában pedig szitkozódunk az újakra.
Persze, mert rengeteg minden megváltozott a modern reklámok megjelenése és a rendszerváltás óta. Leginkább a reklámok célja és szellemisége. A Kádár-korszakban nem létezett még a kereskedelmi televíziózás, kizárólag az állami tévé két csatornáját nézhettük. Már amikor éppen volt adás. A társadalmi és gazdasági rendszer teljesen más volt akkoriban.
Rengeteg területen monopolhelyzetben volt az állam a korábbi államosításnak köszönhetően, így felesleges is lett volna mindig mindent teleszórni hirdetésekkel, mivel versenytárs nélkül volt többek között a tejipar, a húsipar, az elektronikai cégek és még sorolhatnánk. Igen, léteztek különböző márkák például televíziókban is, de valójában mind állami kézben volt, így semmi szükség nem volt a most már megszokott, de mégis gyűlölt, tolakodó reklámokra. Amik viszont megjelentek, azt kedveltük.
Akkoriban végig tudtunk nézni egy filmet anélkül, hogy bármilyen hirdetés több részre szabdalta volna, a reklámok pedig nem voltak idegesítőek. Egy-két apró kivételtől eltekintve kellemes zene, kellemes, vidám hangulat, semmi villódzás, semmi kiabálás, vagy az idegrendszerre negatívan ható effekt, hanghatás. Kellemes, fülbemászó dallamok és könnyen megjegyezhető szövegek. És áradt a nyugalom.
Most azt látjuk, hogy a reklámok kivétel nélkül mindenhol tolakodóak, nagyon sokszor zavaróan hangosak. A retro reklámoknál inkább a kellemes nosztalgiára gondolunk, de idézzük csak fel a modernek közül például Fluimucil Ábelt, vagy azon társait, akik irritáló mivoltukkal próbálnak hatni az elménkre. Legtöbbünk egy-egy reklámblokknál azonnal átkapcsol (az mondjuk 40 évvel ezelőtt nehezebben ment volna, mert alig néhány embernek volt egyáltalán távirányítós tévéje), mert már a hangereje is bosszantóan hangos más tévéműsorokhoz képest. Mintha szándékosan az lenne a célja, hogy felingereljen.
Hogy milyen volt régen egy átlagos reklám? Ebből hoztunk most egy csokorral, kellemes nosztalgiázást hozzá!
