Befolyásos kormányközeli személyek elmúlt bő tíz évben folytatott titkos céges üzelmeiről szivárogtak ki adatok a Direkt36 legújabb tényfeltáró cikkében, ami a Telexen jelent meg. A cikk egy nagyszabású nemzetközi újságírói nyomozás egyik eredménye.
A valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgás, az úgynevezett Pandora-iratok révén összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore-cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratok feldolgozását az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat koordinálta. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
Mint kiderült, Rogán Antal egyik legközelebbi bizalmasaként ismertté vált Kertész Balázs ügyvéd például 2016 tavaszán vásárolt meg egy karibi offshore-céget, a korábban a Mészáros-birodalomban kulcsszerepet játszó Jászai Gellért pedig 2017-ben alapított három offshore céget azért, hogy azokon keresztül több milliárd forint értékű céges üzletrészeket birtokoljon.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész és Jászai mellett más kormányközeli üzletembereknek is voltak offshore cégei, például a korábban Simicska Lajos jobbkezeként szamon tartott Nyerges Zsoltnak, valamint Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak. A Nyergeshez és Horváthhoz kötődő cégek még 2010 előtt jöttek létre, és pár év után be is fejezték a működésüket.
A kiszivárgott iratok szerint Kertész Balázs a Nanga Group Ltd. nevű brit-Virgin-szigeteki céget vásárolta meg. Arról azonban nem érhetők el információk, hogy pontosan mivel foglalkozik a Nanga Group és hogy mekkora értékű vagyonelemeket birtokol. Azt sem lehet tudni, hogy még jelenleg is Kertész-e a tulajdonosa, aki nem reagált a Direkt36 megkereséseire.
Jászai Gellért üzleteiről azonban részletesebb információk is elérhetőek. Kertészhez hasonlóan szintén a Brit-Virgin-Szigeteket választotta három cége számára. Ezeket a cégeket 2017 februárjában és márciusában alapították, és a cégbejegyzéssel kapcsolatos dokumentumok szerint a cégek célja többek között az volt, hogy bankszámlát birtokoljanak egy svájci banknál, a VP Bank Schweiznél. A Direkt36 kérdésére Jászai informatikai cége, a 4iG azt közölte, hogy a három offshore cég közül csak egynek volt számlája a VP Banknál, de ezen „semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt.”
A három cégről kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy az Albury Management Ltd. és a Crompton Finance Ltd. becsült vagyon 10-10 millió svájci frank (2,9-2,9 milliárd forint) volt, míg a Burt Investment Ltd.-nek ennek a fele.
A cégbejegyzéssel kapcsolatos iratok szerint ezek a vagyonelemek nagyrészt abból álltak össze, hogy Jászai az offshore cégeken keresztül magyar és svájci vállalatoknak volt a tulajdonosa. Ilyen tulajdonrészeknek ugyanakkor a nyilvánosan elérhető magyar és svájci cégadatokban a Direkt36 nem találta nyomát, a 4iG pedig nem válaszolt a cégek tevékenységével kapcsolatos kérdéseikre.
A Direkt36 megkérdezte Jászaitól, hogy ebben az esetben miért szállt ki olyan gyorsan a 2017 márciusi alapítás után a három brit-Virgin-szigeteki cégből, és hogy kinek adta el őket. Ezekre a kérdésekre nem válaszolt a 4iG, mivel szerintük a kérdések magán-és üzleti titkokra vonatkoznak.
A Direkt36 rámutatott arra, hogy a Fidesz korábban keményen kritizálta az offshore-üzleteket, és a baloldalt vádolta azzal, hogy „tele van offshore-ügyekkel”.
