Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására új normálissá válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét. A Máfélfok cikke: 2021-ben a globális melegedés mértéke…
Tovább olvasomKategória: Zöldebb Szolnokért
Zöld rovatunk
Műanyag helyett ehető csomagolás, de ez sem tökéletes
Sorra tiltják be az uniós országok a zöldségek és gyümölcsök esetében használt műanyag csomagolóanyagokat, amit azonban nehéz pótolni. A legnagyobb európai uborkamag-nemesítő holland vállalatok most megoldással jelentkeztek a problémára: ehető csomagolást fejlesztettek ki, elsősorban a snack uborkákra. Csakhogy az Európai Unióban az eltarthatóságot meghosszabbító, ehető bevonatok használata nem engedélyezett. Ráadásul a hasonló technológiáknak van egy gyenge pontjuk: A különböző zöldségek és gyümölcsök héjának kémiai összetétele és fizikai szerkezete jelentős eltér egymástól, ahogy a légzésintenzitásuk, a víztartalmuk is. Tehát az a bevonat, amely jó a paprikára és a paradicsomra, nem biztos,…
Tovább olvasomMekkora az ökológiai lábnyoma?
Az emberi élet fenntarthatóságának meghatározására szolgáló másik mérőeszköz a szénlábnyom. Ez megmutatja, hogy egy személy mennyi CO2-kibocsátást okoz egy adott időszakban. A számítás kiindulópontja a Föld természetes biokapacitása, amely elméletileg az emberiség rendelkezésére áll. Ez a bolygó különböző területeiből adódik, beleértve az olyan termőterületeket, mint a szántóföldek, legelők, halászterületek, művelt területek, erdőterületek és a szén-dioxid-kibocsátást megkötő földterületek. Az ökológiai lábnyom érvényes mértékegységeként a földterület átlagos biológiai termelékenységét, az úgynevezett “globális hektárt” (gha) határozták meg. De mennyit is használunk valójában? Az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, a fogyasztási cikkek gyártása, az energiatermelés, a…
Tovább olvasomMagyarország több részén teljesen eltűnhet a hó a század végére
A jelenlegihez képest kétharmadával csökkenhet a havas napok száma, és 5 nap alatti országos éves átlagok lehetnek majd a század vége felé, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik a kibocsátás. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészeken akár évekig nem lesz jelentős havazás – fedte fel a Másfélfok tanulmánya. A havazások a 2010-es éveket megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legtöbb havas nap általában észak-északkeleten fordul elő, ahol szintén harmadával csökkent a havas napok száma. Jelentős havazásokból…
Tovább olvasomEgy kutatás szerint büdössé válhat a hó a klímaváltozástól
A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…
Tovább olvasomMit tartalmaznak a legújabb klímaintézkedések?
2020 decemberében az Európai Tanács ülésén az EU tagállamai új éghajlati célkitűzésről állapodtak meg, amelyeket 2021 áprilisában az Európai Parlament is elfogadott. E célkitűzés szerint az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni 1990-hez képest. Az EU Bizottságában azonban a mai napig vita tárgyát képezi, hogy pontosan miként lehet ezt a célt elérni. A “Fit for 55” tizenkét új vagy módosított jogalkotási javaslatot tartalmaz ehhez. Meg kell fizetni a kibocsátásért! A „Fit for 55” egyik legfontosabb eleme a CO2-kibocsátás árazása. “A CO2-kibocsátásnak ára kell, hogy…
Tovább olvasomVégre megvizsgálták, mennyivel ér többet egy ház, ha energiatakarékos – sokkal
Milyen jól is hangzik, ha az otthonunk, ahol élünk, szinte semennyire nem szennyezi a környezetet például a fűtési-hűtési folyamat során, nulla az energiaigénye, azt is megújuló forrásokból nyeri, emiatt rendkívül alacsony a rezsije is. Igen, ez szép, de ezt keményen meg is kell fizetni, hogy egy ház ilyenné válhasson. Most azonban hivatalosan is kiderült, hatalmasat dob az értékén. Több mint 50 százalékkal ér többet egy nulla energiaigényű (BB) besorolású családi ház, mint egy egyébként hasonló adottságú, de legrosszabb energiahatékonyságú épület Magyarországon – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetésével végzett…
Tovább olvasomA Greenpeace klímaügyi vitát szeretne Orbán és Márki-Zay között
A környezetvédelemmel, a klímával, vagyis a zöldügyekkel foglalkozó vitát szeretne a Greenpeace Magyarország Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között. Az aktivisták egy Klímaválasztás 2022 kampányt is szerveztek, aminek keretében mind a 106 egyéni választókerületben felkeresik majd a két legesélyesebb képviselő-jelöltet, hogy arra kérjék őket, köteleződjenek el a Greenpeace zöld választási nyilatkozata mellett. Egyelőre az összes aláíró az ellenzéki összefogás jelöltje, de bízunk benne, hogy hamarosan a Fidesz–KDNP-pártszövetség képviselőjelöltjei is csatlakoznak a Zöld Nyilatkozatunkhoz, és vállalják, hogy az eddigiekkel ellentétben mindent megtesznek egy átfogó zöld változás érdekében, hiszen pártokon átívelő társadalmi konszenzus…
Tovább olvasomRengeteg az eldobott maszk
A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát. A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi…
Tovább olvasomElképesztő ütemben szaporodnak az elektromos autótöltők az újépítésű ingatlanok körül
Robbanásszerűen terjednek az elektromos autók egész Európában, és Magyarországon is sorra dőlnek meg az e-gépjárművek számaival kapcsolatos rekordok. Így nem csoda, hogy 2022. január 1-jétől már jogszabályi előírás kötelezi a töltők kiépítését az új épületekben. A Metrodom azonban egy jó nagy lépéssel előrébb jár: a 2021 után megépülő lakóparkokban már minden gépkocsibeállóhoz alapfelszereltségként építi ki az egyedi elektromos autótöltőket – derül ki a közleményükből. A KSH legfrissebb adatai szerint míg az újonnan forgalomba helyezett autók számára valamelyest hatással volt a koronavírus-járvány – részben a járműgyártást világszerte akadályozó alapanyaghiány miatt –,…
Tovább olvasom