A Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, a júniusi EU-csúcs és a tagállamok közös agrárpolitikája mellett július 7. és 10. között az Európai Parlament Strasbourgban egy olyan kérdést is megvitatott, amelynek létrejöttében meghatározó szerepet játszott Orbán Viktor és kormánya. Az úgynevezett tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, eredeti nevén European Media Freedom Act (EMFA) kevesebb mint egy hónap múlva lép hatályba és előírja, hogy a médiaszolgáltatóknak be kell számolniuk az állami reklámokról és pénzügyi támogatásokról, sőt, “a közpénzeket nyilvános, arányos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell elosztani”. A Szol24 a helyszínen tekintette meg a vitát, majd részt vett az azt követő sajtószemináriumon is.
Az Európai Bizottság majdnem három évvel ezelőtt, 2022. szeptemberében terjesztette elő a tervezetet a globális médiaszabadság és médiapluralizmus megerősítése céljából. Mondhatjuk különösen időszerűnek az elmúlt évek politikai környezetében, hiszen egyre több tagállamból érkeznek aggasztó hírek a média függetlenségének megsértéséről, a szerkesztőségi döntésekbe való kormányzati beavatkozásról, vagy az állami hirdetések torz elosztásáról.
Végül 464 támogató szavazattal, 92 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett fogadták el tavaly márciusban az EP-képviselők az EMFA-t. 2024. május 7-én lépett hatályba, illetve idén augusztus 8-tól alkalmazandó teljeskörűen.
A szabályozás elviekben…
- védi a szerkesztői függetlenséget,
- garantálja az újságírói források védelmét, beleértve a kémprogramok használatával szembeni védelmet is
- biztosítja a közszolgálati média független működését,
- átláthatóbbá teszi a médiatulajdonosi viszonyokat,
- megvédi a médiát a nagy online platformok általi indokolatlan tartalomeltávolítástól,
- lehetővé teszi a médiatartalmak egyéni testreszabását eszközökön és felületeken,
- átláthatóbbá teszi az állami hirdetések elosztását a média és az online platformok felé,
- és kötelezővé teszi, hogy a tagállamok értékeljék a médiapiaci koncentráció hatását a pluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre.
Eltűnő sajtószabadság és bizalom
A jogszabály mögötti okok megértéséhez nem kell túl messzire mennünk Európában: még soha nem volt ilyen rossz a sajtószabadság helyzete hazánkban, mint a Riporterek Határok Nélkül 2025-ös jelentése szerint. Magyarország a 68. pozíciót elfoglalva negyven helyet rontott 2009 óta, jelenleg öttel előzi Guyanát és héttel a Comore-szigeteket. Ennek közvetlen hatása mutatkozik meg a Reuters szintén nemrégiben készített felmérése alapján, ami azt mutatja, a magyar közmédia hitelessége különösen alacsonynak számít, a lakosság mindössze 22%-a bízik általánosságban a hazai sajtóban.
Ez a legalacsonyabb arány a 48 vizsgált ország között, holtversenyben Görögországgal.
A vidéki, független lapok közül mások mellett a Szol24 is régóta kongatja a vészharangot a sajtóhelyzet kapcsán, legutóbb például amikor Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője idén májusban benyújtotta “A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatát, ezzel drasztikusan megnehezítve, jóformán ellehetetlenítva a külföldi támogatásokat kapó szervezetek működését. A kormányzat üzenete és általános médiafelfogása annak ellenére sem hagy túl sok megválaszolatlan kérdést, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal keménykedése jelen állása szerint hónapokat csúszik, vagy teljesen elmarad.
A fideszes reakció már évekkel ezelőtt nyilvánvaló volt, Bocskor Andrea EP-képviselő egészen egyszerűen Soros György beavatkozási kísérletének tulajdonította a tervezetet. A magyar kormány emellett korábban többször is az „uniós beavatkozás” jelszavával utasította vissza a sajtószabadságot erősítő javaslatokat.
A mostani strasbourgi vitán, amelyet a Szol24-nek a helyszínen volt lehetősége megtekinteni, Bocskor kollégája, Dömötör Csaba sem finomkodott, ő a liberális-baloldali véleménymonopólium bevédéséről beszélt. Ezzel szemben a Tisza képviselőcsoportjának nevében Tarr Zoltán, a párt alelnöke és delegációvezetője azt mondta, Magyarországról érkezve pontosan megtapasztalta, milyen, amikor a kormány rátelepszik a közmédiára és a hirdetési piac torzításával befolyásolja a sajtót, ennek fényében pedig ők támogatják a rendeletet.
“Aki fél a kérdésektől, az valójában a saját népétől fél. Én abban hiszek, hogy a szabad tájékoztatás a nemzet éltető ereje. Ezért is támogatjuk ezt a rendeletet. Mert nem hallgatni, hanem hallatszani akarunk” – fogalmazott a plenáris vitán elhangzott hozzászólásában Tarr.
Papíron működhet, Orbán ellenállhat
Az Európai Bizottság napokban kiadott jelentése emellett továbbra is fenntartja aggodalmait a magyar médiapluralizmust fenyegető veszélyeket illetően.
Úgy fogalmaznak, a korábbi javaslatok ellenére kormányzati szinten nem vezettek be és nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami hirdetések médiacsatornákhoz való juttatását, garantálnák a médiahatóság működési függetlenségét, illetve biztosítanák a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi önállóságát.
A jelentés továbbá megemlíti a Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírók és sajtóorgánumok ellen indított vegzálását az állítólagos „külföldi érdekek szolgálata” miatt. Hozzátették, a közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek gyorsított eljárásban zajlanak, az információk elérhetősége mégis korlátozott, különösen, ami a közpénzek felhasználását illeti.
A rendeletet megvitató sajtószemináriumra a Szol24 is meghívást kapott.
A beszélgetés középpontjában az európai médiaterek átalakulása, a digitális platformok szerepe, az algoritmusok által befolyásolt tartalomelosztás, a megfigyelőszoftverek visszaszorítása, valamint a szerkesztőségi autonómia védelme állt. Magyarország, mint rossz példa nem egyszer említésre került.
“Az biztos, hogy az EMFA nem fogja varázsütésre megoldani problémákat, pláne nem Magyarországon, erős korlátokkal küzd ugyanis a rendelet, főként a betartatás lehetőségeit illetően. De legalább jogi keretet biztosít újságírók és a média szabadságának és sokszínűségének védelmére, és hosszú távon változást hozhat” – írta közösségi oldalán Munk Veronika, a Denník N innovációs igazgatója.
Munk óvatos megfogalmazása érthető, hiszen a realitás a magyar helyzetet illetően nagyjából az, ami az elmúlt évtizedben számos alkalommal lejátszódott Brüsszel és Orbán Viktor között. Az EMFA lehet előrelépés, de hatékonyságát erősen korlátozza, hogy végrehajtása lényegében a tagállamok politikai akaratán múlik és egyelőre nincs mögötte valódi szankciórendszer. A rendelet előírja ugyan a médiahatóságok és közmédia függetlenségét, viszont nem garantálja, hogy ez a gyakorlatban is megvalósul, különösen ott, ahol már kiépült a kormányzati befolyás.
A médiahelyzet mellett a júliusi plenáris ülésen Ursula von der Leyen és testülete jövőjéről is döntöttek:
Képek: Európai Unió Tanácsa, European Union, Szol24
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
