Titkosszolgálati jelentés, mérgezések, 510-szeres határérték-túllépés – a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár ügye iparbiztonsági és politikai kérdéssé is vált. Miközben a kormány nem állította le a termelést, Szolnokon már egy újabb vegyipari beruházás körvonalazódik. A kérdés az: tanult-e bárki abból, ami Gödön történt?
Február elején a Telex oknyomozó cikke nyilvánosságra hozta, hogy a gödi akkumulátorgyár működésével kapcsolatban súlyos munkavédelmi problémák merültek fel. A cikk szerint már 2023 tavaszán a kormány asztalára került egy titkosszolgálati jelentés, amely komoly mérgezéseket dokumentált a gyárban.
A dolgozók olyan, rákkeltőként számon tartott anyagoknak voltak kitéve, amelyek koncentrációja a határértéket akár 510-szeresen is meghaladhatta. A jelentés alapján rendszerszintű problémáról lehetett szó.
A gyár tetején kiengedett sötét színű füst, a nem megfelelően működő munkavédelmi berendezések, valamint az a tény, hogy a feltárt hiányosságok kijavítása nem történt meg azonnal, mind azt a benyomást keltették, hogy a termelési érdekek megelőzték a biztonsági szempontokat. A kiszabott bírságok pedig (10 millió forint/bírság) – a Samsung éves árbevételéhez mérten – alig jelentettek érzékelhető terhet.
A politikai reakciók sem voltak egységesek. A sajtóhírek szerint Rogán Antal nemzetbiztonsági kockázatot látott a történtekben, míg Szijjártó Péter attól tartott, hogy egy esetleges leállítás elriasztaná a további akkumulátoripari befektetéseket Magyarországtól. A gyár működését végül nem függesztették fel, miközben az Alkotmányvédelmi Hivatal és a munkavédelmi hatóság is vizsgálódott.
Az akkumulátorgyár azonban nem kizárólag Göd ügye. A kínai KunlunChem Szolnokon elektrolitgyárat tervez, amely nem kész akkumulátorokat, hanem azok egyik kulcsfontosságú összetevőjét állítaná elő. A két beruházás technológiailag különbözik, de az aggodalmak hasonlóak.
Szolnok utcáin arról kérdeztük az embereket, hogy mit gondolnak a gödi fejleményekről, és hogyan viszonyulnak a saját városukba tervezett projekthez.
„Az elmúlt évek iparbiztonsági kockázatai, balesetei és mérgezései után én azt mondom, hogy ezt ne” – fogalmazott egy középkorú férfi, aki szerint a jelenlegi, autóiparban tapasztalható visszaesés idején különösen kérdéses egy ilyen volumenű beruházás indokoltsága. Hozzátette: „Ez nekem egy nagy botrány.”
Egy vegyész megszólaló szakmai oldalról közelített: Szerinte önmagában az anyagok veszélyessége nem rendkívüli, de ha a biztonsági előírásokat nem tartják be maradéktalanul, abból súlyos következmények adódhatnak. „A társadalom, ahogy én is, elvesztette a bizalmát a megaipari beruházások iránt.”
Mások az ügy politikai dimenzióját emelték ki. Egy nyugdíjas férfi szerint a kormány évek óta tudott a problémákról, mégis jelentős állami támogatást kapott a gödi gyár. Úgy véli, a történtek hozzájárulnak ahhoz, hogy a választók nagyrésze elveszítse a bizalmát a döntéshozókban.
Akadt, aki kifejezetten a nyilvánosság szerepét emelte ki: „Mindenféleképpen jó, hogy lehullt a lepel a gödi akkumulátorgyárról, mert az embereknek joga van tudni, hogy mi történik a környezetünkben.” Szerinte az átláthatóság alapfeltétel, különösen egy olyan létesítmény esetében, amely sűrűn lakott terület közelében működik.
A szolnoki projekt földrajzi elhelyezkedése is vitákat generál. Többen attól tartanak, hogy az uralkodó szélirány miatt egy esetleges kibocsátás közvetlenül érintheti a várost. Mások azzal érvelnek, hogy a térségben már jelen vannak vegyipari üzemek, ám a kritikusok szerint ez nem jelent felmentést egy újabb potenciális kockázati forrás számára.
Egy fiatal férfi úgy fogalmazott: „Addig, ameddig nincs olyan hatóság, ami kőkeményen betartatja a szabályokat, addig az elektrolitgyártat nem szabad megépíteni.” Szerinte az iparfejlesztés önmagában nem, sokkal inkább az ellenőrzés hatékonysága és a felelősségre vonás hiánya a probléma.
A vita túlmutat egyetlen gyáron. Arról szól, milyen áron kíván Magyarország az európai akkumulátorgyártás meghatározó szereplőjévé válni, és mennyiben képes biztosítani a környezetvédelmi és munkavédelmi normák érvényesülését. A gödi eset sokak számára egy újabb intő jel a sok közül: ha a hatóságok nem tudják vagy nem akarják maradéktalanul érvényesíteni a szabályokat, akkor a gazdasági érvek önmagukban nem lesznek elegendők a társadalmi támogatottság fenntartásához.
A teljes utcai riport videós formában is megtekinthető:
Képek: 24.hu, Partizán, Vajó Levente
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
