Jelentős kulturális gyarapodás előtt áll több vidéki múzeum, köztük a szolnoki és a karcagi intézmény is: a Magyar Nemzeti Bank döntése értelmében a jegybank kortárs műgyűjteményének darabjai múzeumi letétként új helyekre kerülnek.
A jegybank új elnöke, Varga Mihály a döntés kapcsán hangsúlyozta: „a műalkotásoknak nem irodákban és raktárakban, hanem múzeumokban van a helye”. Az MNB az előző vezetés idején, a Matolcsy György nevével fémjelzett korszakban, 2020 és 2024 között mintegy öt–hatmilliárd forint értékben vásárolt fel döntően absztrakt, neoavantgárd kortárs műalkotásokat, amelyek túlnyomó többsége éveken át banki irodákban, folyosókon és raktárakban pihent.
Ez a gyakorlat lényegében kizárta a nyilvánosságot: a művek nem voltak szabadon látogatható kiállításokon, nem váltak a köz kulturális élményévé, miközben közpénzből – vagy legalábbis közpénzjellegű forrásból – finanszírozott beszerzésekről volt szó. A mostani döntés tehát nem pusztán kulturális gesztus, hanem egy hosszú ideig vállalhatatlan helyzet korrekciója.
Az MNB összesen 1422 kortárs műalkotást helyez el harminc hazai múzeumban, köztük a szolnoki Damjanich János Múzeumban és a karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban. A gyűjteményből 155 mű a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériahoz kerül.
A program szakmai hátterét a Nemzeti Galériával kötött együttműködés biztosítja. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint ilyen volumenű kortárs gyűjteménygyarapításra a rendszerváltás óta nem volt példa. Februárban a művek legjavából kiállítás nyílik a debreceni MODEMben.
Fontos ugyanakkor rögzíteni: a művek egyelőre az MNB tulajdonában maradnak, a múzeumok letétként kapják meg őket. Bár a jegybank és a szakmai vezetés között állítólag konszenzus van arról, hogy hosszú távon akár adományozás is történhet, ennek részletei, ütemezése és jogi garanciái egyelőre nem ismertek – ahogyan az sem, hogy pontosan milyen szakmai szempontok alapján döntöttek arról, melyik intézmény milyen alkotásokat kap.
Mindez különösen annak fényében releváns, hogy a Matolcsy-korszak MNB-jéhez súlyos pénzügyi és átláthatósági kérdések is kötődnek: az Állami Számvevőszék és több oknyomozó portál szerint a jegybank alapítványi befektetései százmilliárdos nagyságrendű kockázatos ügyleteket fedhetnek.
Összességében tehát a múzeumok számára a lépés kétségkívül nyereség, a közönség végre hozzáférhet olyan művekhez, amelyek eddig el voltak zárva előle. Ugyanakkor nehéz eltekinteni attól a ténytől, hogy ennek a helyzetnek eleve nem lett volna szabad kialakulnia. A mostani döntés inkább késői jóvátétel, mintsem példaértékű kulturális stratégia.
Kép: Mnbarts.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
