A svéd Királyi Akadémia csütörtökön délután jelentette be, hogy a 2025-es irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda. A magyar író látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megerősíteni a művészet erejét.
Krasznahorkai László a második magyar alkotó, aki elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést. Kertész Imrét huszonhárom évvel ezelőtt, 2002-ben díjazták. A bejelentés előtt Frankfurtban érték el az írót telefonon, így ő már korábban értesült a hírről. A díj annyiban nem számít meglepetésnek, hogy Krasznahorkait Nádas Péterrel együtt hosszú évek óta az esélyesek között emlegették a szakértők és fogadóirodák, olyan nevekkel együtt, mint Salman Rushdie, Ngũgĩ wa Thiong’o, Murakami Haruki vagy Stephen King.
A 71 éves, Gyulán született alkotó általános és középiskolai tanulmányai után Szegeden, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat, később pedig magyar-népművelő diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1983-ban. Első műve, a Tebenned hittem címmel 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban. A keleti blokk felbomlása óta világot jár és folyamatosan költözik, Magyarországon kívül élt már Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is.
Krasznahorkai László az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású magyar írója. Hosszú, kevéssé központozott, de az olvasói figyelmet azonnal megragadó mondataival és sötét, az emberi létezés értelmetlenségének kérdését jellemzően valamilyen isten háta mögötti, lokális környezetben felvető, de abból univerzális igazságokat kibontó történeteivel olyan egyedi hangot teremtett, melyhez hasonlót keveset ismerni a világirodalomból. Susan Sontag egyszer az apokalipszis kortárs magyar mesterének nevezte, míg a német Max Sebald azt írta róla, hogy víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, és a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja.
A magyar irodalmi életbe 31 évesen, 1985-ben robbant be, amikor megjelent első regénye, a Sátántangó, ami könyvként és Tarr Béla adaptációjának köszönhetően filmként is kultikussá vált világszerte. Ezt követték a további erős művek és Tarr-adaptációk: az 1989-es Az ellenállás melankóliája, az 1999-es Háború és Háború, a 2003-as Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó, vagy a közelmúltból, 2016-ból az addigi regények világának egyfajta szintézisét nyújtó Báró Wenckheim hazatér.
Az itthon már szinte minden jelentősebb elismerést megkapó Krasznahorkait az elmúlt években neves nemzetközi fórumokon is díjazták. 2015-ben megkapta a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a National Book Award legjobb angol fordításért járó díját a Báró Wenckheim hazatérért. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, 2021-ben az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével a Libri-díjat. Legutóbbi regénye, a Zsömle odavan 2024 elején jelent meg.
Az irodalmi díjakról még 2017-ben azt mondta a Literának, hogy a díjak jólesnek, védenek, vagy adnak egy újabb esélyt a próbálkozásra. Egy díjat aszteroidához hasonlította, amely messze elmegy a Földtől, és csak mi látjuk, gyönyörű, de még csak nem is érinti a Földet.
A 2025-ös Nobel-szezon hétfőn kezdődött az orvostudományi díjazottak bejelentésével, kedden a fizikai Nobel-díjat Michel H. Devoret és John M. Martinis kapta, szerdán pedig a kémiai Nobel-díjat Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi nyerte el. A napokban még két kategória díjazottjait hirdetik ki: pénteken a Nobel-békedíj nyertesét, jövő hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjét nevezik meg. A díjakat hagyományosan december 10-én adják át, és minden díj mellé 11 millió svéd korona, körülbelül 390 millió forint jár az aranyérem és az igazoló okmány mellett.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
