Az üzem nagyjából 50 méterre van a Zagyvától, elméletileg csak az esővizet gyűjtik össze és vezetik célzottan a folyóba. Bár a technológia az ígéretek szerint biztonságos, egy technológiai próba során néhány éve robbanás történt, ami után emberre veszélyes, toxikus anyagokat mutattak ki az üzemen kívül. Tiltakozás formálódik a bővítés ellen.
A STOP elektrolit gyár – Szolnok élni akar legfrissebb bejegyzését változtatás nélkül közöljük.
“2025. május 9-én Bátonyterenyén lakossági fórumot tartottak az Ady Endre Művelődési Központban a településen működő SungEel Hitech Kft. akkumulátor-feldolgozó kapacitás bővítése kapcsán. Az eseményen mi is részt vettünk.
A rendezvényre meghívták a dél-koreai céget is, de képviseletükben senki nem jelent meg, így nem volt lehetősége a civileknek kérdéseket feltenni feléjük, viszont 3 környékbeli település polgármestere részt vett az eseményen, ezzel is támogatva a bátonyterenyei lakosságot.
A fórumon aláírásgyűjtést végeztek, a tiltakozás a bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozó üzemének terület- és kapacitásbővítése ellen indult, hiszen az elmúlt években számos esemény történt az üzem körül, ezek közül néhányról lent olvashattok, de az Átlátszó oldalán számtalan írást találtok témában.
Az akkumulátorfeldolgozó a koronavírus-járvány árnyékában épült a település melletti ipari területre, működését katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdte meg, míg Németországban engedélyt sem kapott az aktív lakossági ellenállásának és a német szakértőknek köszönhetően.
Az üzem a bátonyterenyei lakóházaktól légirányban kb. 600-700 méterre fekszik, a telephely kerítésétől pedig kb. 60 lépésnyire folyik a Zagyva, mely 4 megyét, partja mentén több tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet átszelve, városunkban torkollik a Tiszába. A feldolgozó üzemszerű működése során a Zagyvába ipari szennyvizet nem bocsát ki, a tetőről, szilárd burkolatról összegyűlt esővíz elvezetése történik a folyóba.
A bátonyterenyei üzem 2021. július 7-i átadásán kihangsúlyozták, hogy „a gyár csaknem száz új munkahelyet teremt a beruházás, és mintegy 50 ezer tonna hulladékot hasznosít újra évente”, valamint a vállalat képviselője arról is beszélt, hogy „a gyárban teljesen zárt térben, egy csarnokon belül, darálógépekkel, “száraz” folyamattal, vegyi anyagok használata nélkül dolgoznák fel az akkumulátorokat.”
2022. júliusában technológiai robbanás történt az üzemben, mely során 4 ember sérült meg, közülük 1 súlyosan. A baleset, egy engedéllyel nem rendelkező, hatóság fele be nem jelentett technológia próbaüzeme során következett be. Az akkori polgármester facebook posztja szerint “A szakemberek méréseket végeznek a helyszínen, eddig egészségre ártalmas koncentrációt nem találtak. Az érintett terület monitorozása folyamatos, lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.” Viszont a későbbiekben a híradások már arról szóltak, hogy „A baleset után több hónappal a helyszínen vett minták között akadt olyan, amelyben az emberre veszélyes toxikus anyag mennyisége 3,5-szerese volt az egészségügyi határértéknek.”
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztálya 2023. májusában hozott határozatában pedig a feldolgozót több mint 31 millió forint hulladékgazdálkodási bírsággal büntette és nem ez az egyetlen pénzbírság, melyet a cégre kiszabtak. A határozatban az is olvasható, hogy az ellenőrzés során a kormányhivatal munkatársai bőr- és nyálkahártya irritációt éreztek az egyéni védőeszköz viselése ellenére is.
A cégnek Szigetszentmiklóson is van üzeme, ahol 2023-ban robbanás történt, mely két halálos áldozatot követelt.
A bátonyterenyei akkufeldolgozó kapcsán arról is lehetett olvasni, hogy több illegális telephelyre került veszélyes akkumulátor hulladék, például Ikladra, Mohorára, Aszódra és Abasárra. 2 évnek kellett eltelnie, hogy az illegális lerakókból elszállításra kerüljenek a hulladékok, melyek nagy része visszakerült a bátonyterenyei üzembe, egy részüket pedig Koreába szállították. Az üzem működési engedélyét 2023-ban a kormányhivatal határozatlan időre felfüggesztette, de 2024. júniusában „szigorú hatósági kontroll alatt” folytathatta az üzem további működését.
Vajon hány akkumulátorhulladék-feldolgozó üzeme lesz Magyarországnak? Hol lesznek ezek az üzemek? Ahol gyártási tevékenységet végeznek, ott selejt is keletkezik, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség is feladatot ró a gyártókra. Arról már lehetett olvasni, hogy Tatabányán és Oroszlányban is van működő cég, aki „beszállna” az akkuhulladék feldolgozó tevékenységbe. Vajon milyen összesített hatásuk van a már működő akkumulátoripari beruházásoknak környezetünkre, országunkra?”
“Nógrád Megye 2021-2027 évig tartó időszakra vonatkozó Területfejlesztési Programjában olvasható: „Nógrád megye fejlesztésének általános célja, hogy 2030-ra Nógrád megye Magyarország legzöldebb térségévé váljon, beleértve az egészséget, a fenntarthatóságot, a tudást és szellemiséget is. Nógrád megye legyen az országnak az megyéje, ahol vállalkozni, pihenni, lakni és megöregedni is jó.”
A bátonyterenyei és környékbeli lakosok elszántak, nem akarják, hogy Nógrád akkumulátor-hulladék-temető legyen! Tudják, hogy egy működő üzemet nehezebb korlátozni, bezáratni, mint egy új beruházást megakadályozni, de városuk, megyéjük, természeti kincseik és egészségük fontos számukra, annyira, hogy már a koreai híradásokban is küzdenek a „Bátonyterenye” szó kiejtésével.
A Nógrád vármegyei petíciót sajnos elektronikusan már nem tudod aláírni, de az aPontSzolnok szolnoki elektrolitgyárral kapcsolatos társadalmi egyeztetés kezdeményezését még megteheted, illetve a Greenpeace indítványát is” – írja az oldal.
Itt találjuk a Greenpeace “Állítsuk meg az akkumulátorgyárak szennyezését” petícióját https://sites.greenpeace.hu/peticio/akkuszennyezes/
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
