Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2025. április 30-án délelőtt kiemelkedő jelentőségű ítéletet hozott a C-630/23 számú, úgynevezett Aximira-ügyben, amely alapjaiban változtathatja meg a magyarországi devizahiteles perek kimenetelét. Dr. Marczingós László ügyvéd, aki 2008 óta foglalkozik devizahiteles ügyekkel, és aki Luxembourgban személyesen is jelen volt az ítélet kihirdetésén, részletesen elemezte a döntés tartalmát és várható következményeit.
A bíróságon tárgyalt konkrét ügy egy lízingszerződésről szólt, ahol a fogyasztók (a Pálffy házaspár) és az Aximira nevű pénzügyi szolgáltató között vita alakult ki. A pereskedő fogyasztók kifejezetten kérték, hogy ne próbálják meg a szerződést érvényessé nyilvánítani, ha az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányossága miatt érvénytelen lenne – inkább a teljes visszafizetést választanák.
Miért fontos ez az ítélet?
Ez az ítélet azért rendkívüli jelentőségű, mert:
- Megkérdőjelezi a DH törvények alkalmazhatóságát: A 2014-2015 körül született elszámolási törvények (DH törvények) automatikusan behelyettesítették az MNB árfolyamot a banki árfolyamok helyébe, és lényegében “megmentették” az egyébként részben érvénytelen szerződéseket. Az EUB most kimondta, hogy ez az automatikus megoldás ellentétes az uniós joggal.
- Elismeri a fogyasztók választási jogát: Az Európai Bíróság szerint a fogyasztó kifejezett kívánsága döntő jelentőségű – ha ő a teljes érvénytelenséget választja, a bíróság nem kényszerítheti rá a szerződés megmentését.
- Kimondja, hogy nem szabad behelyettesítgetni: Ha egy hitelfeltétel tisztességtelen, azt egyszerűen ki kell hagyni a szerződésből, nem lehet helyette mást betenni – még akkor sem, ha ettől a szerződés értelmetlenné válik.
- Világos következményeket határoz meg: Ha a tisztességtelen feltételek kihagyása után a szerződés már nem teljesíthető, akkor úgy kell tekinteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna – és minden befizetett összeget kamataival együtt vissza kell adni a fogyasztónak.
Mi következik ebből a gyakorlatban?
Az ítélet alapján várhatóan a következő változásokra számíthatunk:
A devizahitelesek számára:
- Aki árfolyamkockázati tájékoztatás hiányára hivatkozik: Most már jó eséllyel kérheti a teljes szerződés érvénytelenségének megállapítását, és visszakövetelheti az összes befizetett többletét a törvényes kamatokkal együtt.
- Akiknek még folyik a pere: Érdemes lehet kifejezetten nyilatkozni a perben, hogy nem kérik a szerződés érvényessé nyilvánítását, hanem a teljes érvénytelenség megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását választják.
- Akiknek már végrehajtás alatt van az ingatlanuk: Az ügyvéd szerint az összes végrehajtást fel kellene függeszteni, mert ha a szerződések érvénytelenek, akkor nem lehet állami kényszerrel behajtani a követeléseket.
A bankok és követeléskezelők számára:
- Az engedményezett követelések problémája: Az ügyvéd érvelése szerint, ha a szerződések teljesen érvénytelenek, akkor az ezekre alapozott engedményezések (követelésvásárlások) is érvénytelenek lehetnek – így a követeléskezelők jogalap nélkül szedtek be pénzt.
- Visszafizetési kötelezettség: A tisztességtelen feltételek alapján beszedett összegeket vissza kellene fizetni a fogyasztóknak. Ez jelentős pénzügyi terhet jelentene a pénzintézeteknek és követeléskezelőknek.
A magyar igazságszolgáltatás számára:
- Felül kell vizsgálni a korábbi gyakorlatot: A Kúriának és az ítélőtábláknak módosítaniuk kellene eddigi ítélkezési gyakorlatukat, beleértve a korábban hozott jogegységi határozatokat is.
- Bírói felelősség kérdése: Az ügyvéd szerint azok a bírók, akik éveken át figyelmen kívül hagyták az EUB korábbi ítéleteit, súlyos szakmai hibát követtek el, és elszámoltathatóak lennének.
Milyen konkrét példákat említ az elemzés?
Dr. Marczingós László szemléletes példával magyarázza a helyzetet:
Ha valaki felvett 10 millió forintot, majd a futamidő alatt visszafizetett 12 millió forintot, és a szerződés érvénytelen, akkor:
- Az eddigi gyakorlat szerint: A DH törvények alapján elszámoltatták a bankokat, de a fogyasztók nem kaphatták vissza a 10 millió forinton felül befizetett 2 millió forintot.
- Az új értelmezés szerint: A fogyasztó visszakaphatná a befizetett 12 millió forintot, és „csak” a ténylegesen felvett 10 millió forintot kellene visszaadnia a banknak.
A lízingszerződések esetében még bonyolultabb a helyzet:
- Ha érvénytelen a szerződés, akkor a gépjármű tulajdonjoga a pénzügyi szolgáltatónál marad
- A fogyasztónak azonban vissza kell kapnia az összes befizetését kamatokkal együtt
- A pénzügyi szolgáltató pedig csak a jármű értékét követelheti vissza, egyéb költséget vagy kamatot nem
Milyen jogi alapelvekre hivatkozott az Európai Bíróság?
Az ítélet néhány alapvető elvre épül:
- A tisztességtelen feltételek nem kötelezhetik a fogyasztót: A fogyasztóvédelmi irányelv 6. cikke szerint a tisztességtelen feltételek nem jelenthetnek kötelezettséget a fogyasztó számára.
- A visszatartó hatás elve: A 7. cikk szerint olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek visszatartják a szolgáltatókat a tisztességtelen feltételek alkalmazásától a jövőben.
- A fogyasztó akaratának elsőbbsége: Az ítélet többször hangsúlyozza, hogy a fogyasztó kinyilvánított szándéka döntő jelentőségű – ha nem kéri a szerződés megmentését, a bíróság nem erőltetheti azt.
- Az eredeti állapot helyreállítása: Ha a szerződés nem maradhat fenn a tisztességtelen feltételek kihagyása után, akkor olyan helyzetet kell teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna.
Miért nem működtek eddig ezek az elvek Magyarországon?
Az ügyvéd szerint a magyar bírói gyakorlat hosszú éveken át figyelmen kívül hagyta az Európai Bíróság korábbi devizahiteles ügyekben hozott ítéleteit (Duna-ügy, Krovácné-ügy, Kásler-ügy, Axfina-ügy). Ehelyett a magyar bíróságok:
- A DH törvények alapján automatikusan behelyettesítették az MNB árfolyamot
- Megpróbálták megmenteni az egyébként érvénytelen szerződéseket
- Nem vették figyelembe a fogyasztók kérését a teljes érvénytelenségre vonatkozóan
Az új ítélet egyértelművé teszi, hogy ez a gyakorlat nem tartható fenn.
Mi lesz most a devizahiteles ügyekkel?
Dr. Marczingós László szerint az ítélet után alapvető változásokra lenne szükség:
- A folyamatban lévő ügyek felülvizsgálata: Az összes devizahiteles ügyet újra kellene értékelni az új ítélet fényében.
- A végrehajtások leállítása: Az érvénytelen szerződésekre alapozott végrehajtásokat fel kellene függeszteni.
- Kárpótlás a fogyasztóknak: Akiktől jogalap nélkül szedtek be pénzt, vagy akiknek az ingatlanát elárverezték, kártérítést kaphatnának.
- Jogi felelősségre vonás: Az ügyvéd felvetette, hogy azok, akik tudatosan nem alkalmazták az uniós jogot, szakmai és jogi felelősséggel tartozhatnak.
Kinek a feladata orvosolni a helyzetet?
Dr. Marczingós László értelmezése szerint a visszafizetési kötelezettség elsősorban a bankokat és jogutódjaikat terheli, nem az államot. Az állam csak akkor felelős, ha a bírósági eljárásokban nem biztosította az uniós jog megfelelő érvényesülését.
Az ügyvéd felszólította az Igazságügyi Minisztériumot, a Kúriát, a Magyar Ügyvédi Kamarát, valamint a közjegyzői és végrehajtói kamarát, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a fogyasztók jogainak biztosítása érdekében.
Az ítélet végrehajtása és értelmezése körül vélhetően még sok vita lesz, de az biztos, hogy ez a döntés új fejezetet nyithat a magyarországi devizahiteles ügyek történetében, és számos adós számára hozhat kedvező fordulatot.
Aki Dr. Marczingós László értelmezését eredetiben is szeretné meghallgatni, az nézze meg az alábbi videót.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
