A régmúlt rémsége – a Szolnok megyei sorozatgyilkos, Jancsó Ladányi Piroska története

Megosztás

Az ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes években is sokan hajlamosak voltak azt gondolni, hogy egy új, idealisztikus eszmét követő korban élnek, ahol megszűnt a bűnözés. Természetesen ez nem így volt és a mostani technika és kifinomult bűnüldözési módszerek hiányában előfordult, hogy az egymást követő kegyetlenkedések sokáig rejtve maradtak a hatóságok szeme elől. Ez történt Jancsó Ladányi Piroska esetében is.

És beteljesedett az ítélet. Elpusztult a földről a dolgozó, szerető, törekvő társadalmából az emberi dúvad.” (Szolnok Megyei Néplap (6. évfolyam, 219. szám), 1954. szeptember 16.)

A hátborzongató történet Piroska édesanyjával kezdődött az 1900-as évek elején. Szüleinek, Jancsó Jánosnak és Jancsó Máriának összesen 15 gyermeke született, melyből 12 csecsemőként életét vesztette, ketten pedig már felnőttként öngyilkosságot követtek el. A két túlélő egyike volt Jancsó Borbála. Minthogy édesapját már 8 évesen elveszítette, hamar elszegényedett a család. A lány nem járt iskolába és már 16 évesen rosszhírű utcalányként kereste a napi betevőt. Négy férfitól született 5 gyermeke között volt Jancsó Piroska Mária, aki 1934 januárjában látta meg a napvilágot Törökszentmiklóson. Apja, Ladányi Gyula, a 40 holdas gazda nem ismerte el őt sajátjaként, egészen a lány 15 éves koráig. Ekkor is csak hatósági nyomásra. Tartásdíj fejében 600 forintot kifizetett, majd soha többé nem foglalkozott lányával. Ettől kezdve viselhette a Jancsó Ladányi Piroska nevet.

Apja halála után neki és anyjának sikerült hozzájutni a férfi Vöröshadsereg útja 171. szám alatt álló ingatlanjához, amit hamarosan a végletekig lelaktak és amit a helyiek csak bordélyházként emlegettek. Piroska gyakran kijárt a nem messze lévő Czégény tanyára, az ott tartózkodó szovjet katonákhoz, ahonnan két törvénytelen gyermeke is született.

1954 tavaszán engedve titkos vágyainak, frigyre lépett Simon Irénnel, aki 17 éves volt ekkor és szintén a saját neme iránt érdeklődött. Mivel akkoriban ez súlyosan elítélendőnek számított, titokban találkozgattak és nagyon örültek az egymásra találásnak. Piroskának ez mégsem volt elég.

1954 júniusában újabb áldozatot talált magának a 13 éves Hoppál Piroska személyében, akit halála után meg is gyalázott, mielőtt a kútba dobta volna. Nem sokkal később, saját elmondása szerint attól tartva, hogy kapcsolatukra fény derül, Simon Irénnel is végzett.

Csupán két nap elteltével, a keresztanyjához látogatóba érkező Botos Marikát is sikerült lépre csalnia egy buszmegállóban. A 12 éves lánynak a cipekedésben való segítségét ajánlotta fel és meggyőzte, álljanak meg nála egy pohár vizet inni. Hét forinttal, pár darab ruhával és a szégyenletes fajtalankodás élményével meggazdagodva Marikát is a sötét verembe száműzte többi áldozata közé.

Utolsó áldozata,  a szintén 12 éves Szőke Katóka sorsa sem különbözött a többiekétől. A lányoknál talált pénzt rendre megtartotta, ruháikat elrejtette, majd az ócskapiacon árulta őket. Ekkor már építőipari segédmunkásként dolgozott, de állítása szerint édesanyja mindig elvette tőle a pénzt.

A törökszentmiklósi borzalmaknak egy zsák ellopott ruha miatt megtett feljelentés vetett véget, ami végül házkutatással zárult. Ennek során előkerültek a szerencsétlenül járt lányok holttestei. Jancsó Ladányi Piroskát halálra, édesanyját Borbálát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, aki a pesti Kozma utcai börtönben lelte halálát 1969-ben. Lányát, a kéjvágyból és nyereségvágyból elkövetett ötszörös gyerekgyilkosság elkövetőjét 1954 december 12-én Szolnokon, a Dózsa György utcai börtön udvarán akasztották fel.

Forrás: Wikipédia, Bűntények podcast

Fotó: Magyar Rendőr

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek