Egészen hihetetlen belegondolni, hogy néhány évvel ezelőtt még csak fikció volt az, hogy a mesterséges intelligencia (MI, angolul AI) segítségével képeket szerkesszünk. Mára azonban már olyannyira teret nyert magának az MI, hogy ha valaki nem elég szemfüles, bizony könnyen bedőlhet az utánzatnak.
A közösségi médiát bújva bizonyára a szolnoki csoportokban is sokan találkoztak már olyan fotóval, amit az MI kreált. Nem nehéz ezeket “megenni”, főleg annak, aki mondjuk nem a digitális világban nőtt fel, hanem azt tényleg csak ritkán használja. Talán emiatt fordul elő, hogy sokan meg is osztják ezeket a fotókat, és úgy hivatkoznak rá, mintha valóságos lenne. Pedig nem az.
Az MI egészen hihetetlen dolgokra képes, és ma már ott tartunk, hogy ingyen bárki generálhat ilyen képeket a különböző programok segítségével. Ezeket egy újságíró akár egy cikkek illusztrálásához is felhasználhatná, mint ahogy tette például az idokep.hu az egyik anyagánál. Viszont ezek az alkotások inkább művészi jellegűek, és bár nagyon valósághűek, azért ki lehet szúrni azt, amelyik nem valós.
Az elmúlt 10-20 évben többnyire azt a szófordulatot használtuk, hogy “ez tuti photoshop” – utalva ugye a népszerű szerkesztőprogramra -, ha valami igazán lenyűgöző fotót láttunk. Ma már inkább a közösségi oldalakon azt írják a kétkedők, hogy “ez tuti MI” által szerkesztett.
Az “Emberek, akik azt hiszik, hogy az AI által generált képek valódiak” nevű közösségi csoport jó példa. Itt zömében tényleg olyan fotókat osztanak meg a tagok, melyeket az MI generált, és ismerőseik azt hitték eredetiek. Ugyanakkor olyan fotókat is feltöltöttek már, melyeket nem az MI szerkesztett, maximum ráhúztak egy filtert. Mi a valóságos, és mi nem?
Azért vannak árulkodó jelek, mint például azt a fenti fotó is mutatja. Egy templomi fürdőruhabemutató nem éppen életszerű. A fürdőruhák dizájnja sem az igazi, az egyik modell köldöke például rossz helyen van. A kiemelt képünkön látható birodalmi lépegető sem jelent meg valamelyik tengerparton, de még csak nem is filmrészletről van szó. Az alábbi fotón pedig hiába díszeleg az alkotó neve, aki az MI segítségével generálta a képet, megosztója mégis büszkén posztolta közösségi oldalán, hogy mennyi munka lehet ennek a tornának az elkészítésében.
Egyre nehezebb megkülönböztetni a valóságot a szerkesztett képektől és ettől egy percig se érezzük magunkat rosszul. Több tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott arcokat gyakran igazibbnak tartjuk, mint egy hús-vér embert ábrázoló fotót. De akkor mi a teendő, mikor gyanakodjunk?
A közösségi oldalakon hamarosan megjelenik e gy megbízható mankó. A Meta (a Facebookot és az Instagramot tulajdonló cégcsoport) a tervek szerint külön címkével jelzi majd, ha az adott közösségi oldalon felbukkanó fotó mesterséges intelligenciával manipulált.
Addig is figyeljünk az árulkodó jelekre, például az ujjak számára, mondta Gyarmati Lili fényképész a Nők Lapjának. – Árulkodó lehet az ujjak száma, a hiányzó részletek a ruhán (mint ahogyan az Katalin hercegné hírhedt fotóján is kiszúrható volt), a fura tetoválások, vagy mondjuk egy felirat, ami nem értelmes szöveg, hanem összefolyik, mint álmunkban. Ha minden rendben van ezekkel, akkor érdemes a hátteret megfigyelni, mert sokszor egy ott álló épület vagy másik személynek a homályos vagy torz arca árulja el, hogy MI-vel készült.”
Ezek a furcsaságok abból adódhatnak, hogy a mesterséges intelligencia nem tudja, hogy melyik részletre kell odafigyelnie jobban, csak azokból az adatokból (jelen esetben képekből) dolgozik, amit mutattak neki. Ha tehát kizárólag kék szemű, szőke hajú nőkről kap adatokat, akkor minden általa generált fotón kék szemű, szőke hajú nők lesznek. Ugyanez a technika segíthet nekünk megelőzni az átverést, ha manipulált, azaz deep fake-videókat nézünk, hiszen mesterséges intelligenciával készült felvételeken szinte soha nem pislog a digitálisan létrehozott személy.
Az MI már itt van, használják, és egyre valósághűbb videók is készíthetők általa. A technológiai fejlődés töretlen. Vigyázzunk, ne dőljünk be mindennek.
(kiemelt kép: “Emberek, akik azt hiszik, hogy az Al által generált képek valódiak“, Facebook)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
