Évek óta a csapatnevek mögött nagyon gyorsan mindig oda tudjuk képzelni a hozzá tartozó és a gárdát felfuttató fideszes politikust is. Ez változott tizenkét év alatt. A Felcsút és a Kisvárda a fasorban sem volt még ekkor, most pedig a magyar első osztály második és harmadik helyén végeztek… Kubatov Gábor Fradija mögött. Fideszes játszótér lett a labdarúgó NB I.
Nem nagyon lehet annál szürreálisabb élményben része egy magyar futballszurkolónak, mint megérkezni idegenbeli meccsre Felcsútra vagy Kisvárdára – írja a Hvg. Önmagában meghökkentő egy 1800 lakosú faluban egy 3500 férőhelyes csillogó-villogó stadion, vagy a szegényebb arcát mutató északkelet-magyarországi tájon átutazva megérkezni egy 16 ezres kisvárosba, ahol ott van az ország harmadik legnagyobb csúszdaparkja, Aquacinema, benne őslénypark, sporthotel, terveztek látványszegénynegyedet, teniszakadémiát, sportcsarnokot, és persze ott van a nemrég átadott stadion (a lówellnessközpont pedig még el sem készült).
De az egészet igazán extrémmé az teszi, hogy tudjuk, ezek a helyek nemrég még nem voltak rajta Magyarország futballtérképén az apróbetűs részek között sem. 2010 tavaszán, a NER első napjaiban a Várda SE épp a 10. helyet szerezte meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei első osztályban, Felcsúton pedig nem is önálló csapat volt ekkor, hanem a Videoton FC-Puskás Akadémia néven futó fehérvári B-csapat játszott a falu széli pályán.
Most pedig Felcsút és Kisvárda is képviseli Magyarországot az európai kupák selejtezőiben, a Ferencváros és a Mol Fehérvár mellett, méghozzá úgy, hogy az NB I. hétvégi záró fordulójában dől el, kettejük közül melyik lesz a második, melyik a harmadik.
Normális körülmények között az egész ország szimpátiáját elnyerő hőstörténet lehetne egy kistelepülés komoly focimúlt nélküli csapatának nagyra töréséből – hát még kettőéből egyszerre –, itt azonban a legtöbb szurkoló inkább megdöbbenve figyeli, hogy mi történik. Főleg azzal szembeállítva éles a kontraszt, hogy a bajnokság utolsó fordulójának nagy tétje az, hogy az európai szinten is értelmezhető történelmű MTK és Kispest közül melyik esik ki (végül előbbi búcsúzott az élvonaltól).
De nem lehet azt mondani, hogy önmagában a NER-közeliség garancia a sikerre: most már annyi a hatalmon lévőkhöz sok szálon kötődő csapat, hogy az élboly és a középmezőny mellett egyre gyakrabban a kiesők is közülük kerülnek ki, egyszerűen mert alig van más (idén a Gyirmótra lehet ezt mondani, ők már most biztos kiesők). Ezért is érdemes megnézni, honnan jutott el oda ez a két csapat, hogy mostanra a behozhatatlan pénzügyi lehetőségeit kihasználó Ferencvárost leszámítva erősebbek bármelyik magyar klubnál.
További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.
