A kisebb településeken a koronavírus-járvány gazdasági hatásai ellenére felpörgött az ingatlanpiac: a községekben tavaly az év első kilenc hónapjában 9,5 százalékkal, 25 ezerre nőtt az eladott lakások száma, azaz több lakást adtak el mint 2015 óta bármikor – közölte a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Duna House pénteken az MTI-vel.
A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét, aki elmondta a kisebb, vidéki települések lakáspiacát kevésbé érintette a koronavírusjárvány, sőt, inkább felpörgette azt. A nagyvárosi lakásokban ragadt emberek, családok ugyanis szabadságra vágytak a bezártság idején, így elsősorban kertkapcsolatos házakat, vagy legalább erkéllyel, terasszal rendelkező lakásokat kerestek új otthonuknak.
Ennek következtében az átlag feletti ütemben drágultak a vidéki ingatlanok tavaly január és szeptember között, 2020 azonos időszakához viszonyítva. A megyeszékhelyeken például 8 százalékos is lehetett az áremelkedés mértéke egy használt lakásnál, így megközelítve a 23 millió forintos átlagárat.
Az ingatlanközvetítő a KSH 2021 harmadik negyedéves lakáspiaci jelentése alapján arra is rámutatott, hogy a pandémia gazdasági hatásainak legnagyobb vesztese Budapest volt.
A KSH adatai szerint csaknem 17 ezer lakást értékesítettek a fővárosban, a tavalyi év első három negyedévében. Ez a mennyiség ugyan harmadával több, mint 2020-ban, de még mindig jelentősen elmarad a 2015-2018 között jellemző szinttől.
A Duna House idén a fővárosi ingatlanpiac további erősödését várja, az egyre aktívabb befektetői aktivitás és az idegenforgalom fokozatos helyreállása miatt.
Közölték, a lakáseladások száma mellett a lakásárak is nőttek: a paneleknél 11 százalékos drágulást követően 32,7 millió forintra, a téglalakásoknál pedig 10 százalékkal, 50,5 millió forintra emelkedett éves szinten a fővárosi ingatlanok átlagára az ingatlanközvetítő adatai alapján.
