Több mint tíz éve folyik erősen szennyezett víz a Tisza-tóba két patakból – egyebek mellett ez derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett Nagy tavak-konferencián.
Teszárné Nagy Marianna címzetes egyetemi docens, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) Regionális Laboratóriumának vezetője az Infostart beszámolója szerint a decemberi konferencián arról beszélt, hogy az Eger- és a Laskó-patak 2010 óta erősen szennyezetten folyik a Tisza-tóba. A két patak már egy évtizede az erősen szennyezett kategóriába tartozik, és bár a tározót elhagyó Tiszában már kisebb a fekális szennyezettség, a 2019-2020-as években ez is növekedett.
A szakember azt mondta az előadáson, a szolnoki felszíni ivóvízkivételi mű szelvényében a tűrhető kategóriába szelídül a fekális szennyezés. Ez jó hír az ivóvíz-előállítás szempontjából, viszont rossz hír, hogy a Tisza-tóban 2013-ig csak a befolyóknak a közvetlen torkolatánál volt mérhető a nagyobb fekális szennyezés, de 2014-től kezdődően már minden mintavételi helyen nőtt a szennyezést jelző paraméterek mennyisége.
A szakember a Magyar Narancsnak adott információi szerint alapvető probléma, hogy
a jogszabályi háttér nem megfelelően biztosított a fekális terhelések természetes vizeinkbe jutásának szabályozására.
A szennyvíztisztítók önellenőrzési tervébe a hatóság az esetek többségében nem ír elő bakteriológiai paramétervizsgálatot, így a felszíni vizekbe ellenőrizetlenül kerül mikrobiológiai terhelés. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a fekáliás szennyezés emberi vagy állati eredetű, a Magyar Narancs információi szerint a KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriuma nem alkalmas a humán és állati eredetű szennyezés elkülönítésére, a már említett korábbi szabályozás pedig nem is tett különbséget humán, vagy állati eredetű fekális szennyezésre vonatkozóan.
