Az Európai Beruházás Bank (EBB) 2021–2022. évi éghajlati felmérésének első része azt vizsgálja, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozásról egy gyorsan változó világban.
A most közzétett eredmények arra összpontosítanak, hogy miként ítélik meg az emberek az éghajlatváltozást, és mire számítanak, milyen intézkedéseket fog hozni országuk az éghajlatváltozás leküzdése érdekében. Ebből kiderül, hogy
- A magyarok 80%-a szerint a 21. században az éghajlatváltozás és annak következményei jelentik a legnagyobb kihívást az emberiség számára
- 80% úgy véli, hogy őt jobban aggasztja a klímavészhelyzet, mint a kormányát
- 87% érzi úgy, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére
- 49% szerint az ország 2050-ig nem fogja a Párizsi Megállapodásban vállaltaknak megfelelően drasztikusan csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását
- 67% pártolna szigorúbb kormányzati intézkedéseket, amelyek előírnák az emberek magatartásának megváltoztatását (ez három százalékponttal magasabb a tavalyinál)
- 76% üdvözölné, ha adót vetnének ki azon termékekre és szolgáltatásokra, amelyek leginkább hozzájárulnak a globális felmelegedéshez
- 90% kiváltaná a rövid távú repülőutakat gyors és kevéssé szennyező vonatokkal, együttműködve a szomszédos országokkal
A magyarok 80%-a szerint a 21. században az éghajlatváltozás és annak következményei jelentik a legnagyobb kihívást az emberiség számára. Ez a számadat kisebb eltéréseket mutat a különböző demográfiai kategóriákban: a 15–29 év közötti válaszadók esetében 81%, míg a 65 év felettiek körében 87%, illetve az alacsony jövedelműeknél 79%, míg a magas jövedelműek esetében 85%. Politikai meggyőződéstől függetlenül konszenzus rajzolódik ki: a baloldali politikai nézeteket vallók 86%-a mondja azt, hogy a 21. században az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb kihívást az emberiség számára, míg a jobboldali politikai nézeteket vallók esetében ez az arány 80%.
A magyarok nagy többsége (87%) úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére (ez 10 százalékponttal meghaladja a 77%-os európai átlagot).
Ezek az adatok a 2021–2022-es éghajlati felmérés első, az Európai Beruházási Bank (EBB) által október 27-én közzétett eredményeiből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezési szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.
Az éghajlati válság megítélése: Az ország éghajlatváltozással szembeni küzdelme
A magyarok túlnyomó többsége (87%) úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás hatással van mindennapi életére, és 80% úgy véli, hogy őt jobban aggasztja a klímavészhelyzet, mint a kormányát.
Ennek következtében meglehetősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy képes-e országuk véghez vinni egy ambiciózus zöld átállást. Csupán 51% véli úgy, hogy Magyarország 2050-ig a Párizsi Megállapodásban vállaltaknak megfelelően drasztikusan csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását. A válaszadók körülbelül fele (49%) szerint Magyarország nem fogja megvalósítani a csökkentett szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célkitűzéseket.
Ennek következtében a magyarok kétharmada (67%) pártolna – a Covid19-válság leküzdéséhez alkalmazottakhoz hasonlóan – szigorúbb kormányzati intézkedéseket, amelyek előírnák az emberek magatartásának megváltoztatását (ez három százalékponttal több mint az előző évi 64%).
Mindeközben a magyaroknak csupán 8%-a véli úgy, hogy a globális felmelegedés nem emberi tevékenységekre vezethető vissza.
Az energiavita
A tekintetben, hogy milyen energiaforrásra kellene támaszkodnia az országnak a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a magyarok többsége a klímavészhelyzet kezelése érdekében a megújuló energiaforrásokat pártolja (76%, 13 százalékponttal a 63%-os uniós átlag felett). A megújuló energiaforrások támogatottsága különösen erős a 64 év feletti magyarok körében (78%). Ez az arány a 30 év alattiak körében nyolc százalékponttal alacsonyabb (70% mellette). Mindeközben az alacsony jövedelműek 70%-a támogatná a megújuló energia további fejlesztését, míg a magasabb jövedelműek esetében ez az arány 79%.
Összességében a magyarok valamivel kevésbé támogatják az atomenergiát, mint más európaiak (7% kontra 12%).
A nemek között jelentős különbség figyelhető meg : a férfiak (11%) jóval inkább támogatják az atomenergiát, mint a nők (3%). A magasabb jövedelműek szintén jobban támogatják az atomenergia fejlesztését (10%), mint az alacsonyabb jövedelműek (4%).
Végezetül, a magyarok a többi európaihoz képest továbbra is valamivel kevésbé vélik úgy, hogy országuknak támaszkodnia kellene az energiatakarékosságra (12% kontra 17%). Az energiatakarékosságot azonban jóval előrébb sorolják a földgáz fokozott szerepéhez képest (3%). A nemek közötti különbség az energiatakarékosság tekintetében is észrevehető: a nők (16%) sokkal inkább hajlanak az energiatakarékosság támogatására, mint a férfiak (8%).
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem legnépszerűbb megoldásai a magyarok körében
A magyarok többsége (76%) az európai átlaghoz képest (69%) jobban támogatná, ha adót vetnének ki a globális felmelegedéshez leginkább hozzájáruló termékekre és szolgáltatásokra. Még az alacsony jövedelmű válaszadók 73%-a is támogatna egy ilyen adót. A magyarok emellett támogatják egy ötéves minimális garancia előírását minden elektromos vagy elektronikus termék esetében (94%), valamint a rövid távú repülőutak kiváltását gyors és kevéssé szennyező vonatokkal (90%). Emellett pártolják a „puhább” intézkedéseket, úgymint az oktatás erősítése és a fiatalok fenntartható fogyasztással kapcsolatos tudatosságának növelése (95%).