Nemes Jeles László, a Saul fia Oscar-díjas rendezője legutóbbi alkotásában ismét a múltba kalauzolta a nézőket, Árva című filmje a második világháború utáni Budapest feszült légkörét idézi meg. Sok más mellett a produkció különlegességét az adja, hogy miközben Jászberény központi szerepet kap a vásznon, a statiszták tömegében, ha csak a véletlen folytán is, feltűnnek jászságiak.
Az Árva, nemzetközi címén Orphan története 1957 tavaszán veszi fel a fonalat, több mint egy évtizeddel a világégés után. A 12 éves főhős még mindig rendíthetetlenül várja haza a háborúban eltűnt édesapját, a gyermeki reményt azonban egy váratlan bejelentés töri meg, amikor az anyja bemutat neki egy idegent, Berend Mihályt, azt állítva, hogy valójában ő a fiú vér szerinti apja.
Itt kapcsolódik be a történetbe a Jászság fővárosa, az említett férfi ugyanis egy helyi hentes, aki a vészkorszak idején rejtegette Andor édesanyját. A fiú a keserű valóságot képtelen elfogadni, pontosabban nem hajlandó feladni az általa idealizált apa képét egy olyan emberért, akit nem ismer és akiről úgy hírlik, erőszakos, abuzív módon viszonyult az anyjához a bujkálás évei alatt és folytatja mindezt az újbóli találkozásuk után is.
A rendező saját édesapja, a Jászberényben született Jeles András élettörténetéből merített ihletet, hogy vászonra vigye a múlt feldolgozatlan, transzgenerációs traumáit, azaz a családi legendárium fontos részéből választott helyszínt.
A nagyszabású produkció előkészítése során a stáb nagy hangsúlyt fektetett a korhűségre és a karakteres arcokra, sőt, jászberényi közreműködő is akadt. Bathó Éva statisztaként vett részt a munkában, összesen 8-9 forgatási napot töltött el a kamerák előtt.
A produkció és Éva találkozása a puszta véletlennek köszönhető, pontosabban egy egyszerű Facebook-hirdetésnek, amelyben gyerekszereplőket kerestek Nemes Jeles készülő filmjéhez. Ő bekövette az oldalt, majd hamarosan jöttek a felnőtt statisztáknak szóló felhívások is, a beküldött fotói alapján pedig behívták ruhapróbára. Ami kezdetben egy izgalmas kirándulásnak indult, végül komoly munka lett.
Bár a forgatókönyv szerint a cselekmény egyik fontos pontja Jászberény, a forgatási helyszínek valójában máshol voltak. A stáb elsősorban a fővárosban, Csepelen, a Kodály köröndön, a Teleki téren, illetve egyéb vidéki helyszíneken építette fel az 1950-es évek világát. Éva elárulta, a forgatás alatt maguk a statiszták sem láttak rá a teljes történetre: „Mi általában csak az aznapi feladatot kaptuk meg, arról semmit sem tudtunk, hogyan áll össze a film.”
A forgatás nem volt könnyű menet: tavalyelőtt nyáron, gyakran 40 fokos hőségben kellett korhű, nehéz ruhákban dolgozni, kiemelte viszont, hogy a statiszták ellátása és a rájuk irányuló figyelem példás volt, még a legnehezebb körülmények között is.
A legemlékezetesebb pillanat számára az volt, amikor közvetlenül a rendezővel, Nemes Jeles Lászlóval került meglepő interakcióba egy piaci jelenet során.
Éppen elindultam a kosarammal, ami üres volt, de a történet szerint már túl voltam a vásárláson. Nemes Jeles azonnal kiszúrta a hibát: ‘Önnek a kosarában nincsen semmi’ – mondta, majd rögtön megrakatta zöldséggel.
A kellékesek és a látványtervezők minden apróságra ügyeltek: ha egy falból feleslegesen lógott ki egy szög, azt is eltávolították, hogy a 35 milliméteres filmre rögzített képi világ hibátlan legyen. Nem véletlen, maga a film felépítése is nagyon tudatos és türelmes, bőséges időt hagynak a korfestésre és a család mindennapjainak bemutatására.
Történelmi tabló, belső utazás, a túlélés és önmagunk keresésének egyaránt lehet szimbóluma az Árva, ami hazánk hivatalos nevezése volt a 98. Oscar-versenyben. Kötelező darab, ami emlékeztet, a múltunk elől nem menekülhetünk el.
Bathó Éva kiemelt képünkön, balról a második.
Képek: Bathó Éva Fb, Nemes Jeles László, Telex
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
