Papíron van segítség, a valóságban viszont magányos küzdelem. A magyar oktatási rendszer láthatatlan szereplői, a pedagógiai asszisztensek és a sajátos nevelési igényű gyermekek ma a szakmai elismerés hiánya és a rendszerszintű kirekesztés csapdájában élnek, az ügyüket pedig a Fidesz is lesöpri az asztalról.
A gyermekek sorsa valójában a hétköznapok apró mozzanataiban dől el: az iskolai tanórákon, a hiányzó szakmai támogatásokban, a túlterhelt oktatási rendszerekben és a meg nem adott figyelemben. Ott, ahol a segítség elmaradása miatt „kicsi botrányok” zajlanak nap mint nap, az EgyszerGYEREk oktatási cselekvési program próbál reagálni a rendszer láthatatlan repedéseire.
A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) oktatási munkacsoportja hosszú ideje küzd azért, hogy a segítségre szoruló, többségében sajátos nevelési igényű, azaz SNI-s gyermekek hozzájussanak a fejlődésükhöz szükséges támogatáshoz és a tiszteletteljes bánásmódhoz. Ennek a munkának volt egy fontos mérföldköve, amikor Mikulás napja előtt egy átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot juttattak el mind a 199 országgyűlési képviselőnek.
A kezdeményezés alapját egy országos kérdőíves kutatás adta, amelynek végkövetkeztetése, hogy a befogadó oktatás sikere jelenleg a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek vállán nyugszik. Ők a rendszer csendes tartóoszlopai, akik nemcsak a gyerekeket és az osztályokat, hanem sokszor az egész intézményt is a hátukon viszik.
Ennek ellenére ugyanakkor szintén ők tekinthetők a legkiszolgáltatottabb szereplőknek, a kutatás szerint a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók még 40 év munkaviszony után is alig 250 ezer forintot visznek haza.
Ez a méltatlan helyzet olyan hivatástudattal rendelkező szakembereket kényszerít az ország elhagyására, mint Molnár Melinda, akinek Ausztriába kellett költöznie, hogy ott végre megbecsült szakemberként kísérhesse a gyermekeket, miután a hazai rendszerben nem találta a helyét.
„Hat hónapja Ausztriában élek. Itt a személyi segítés valódi, becsült státuszt kapott, és a rendszer befogadja azt a fajta finom, elfogadó támogatást, amit képviselek. A hivatásom számomra jelenlét: finoman, szeretettel, nyitott szívvel kísérni kísérni azokat a gyerekeket, akiknek szükségük van valakire, aki mellettük van — csendben, biztosan, feltétel nélkül. El kellett hagynom Magyarországot, hogy végre valódi, rendszerszintű segítséget nyújthassak. Bízom benne, hogy ez a szemlélet előbb-utóbb itthon is a helyére kerül” – írja.
A javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme az „egyéni tanulót segítő asszisztens”, vagyis az árnyékpedagógusi rendszer bevezetése lenne.
Az árnyékpedagógus egy olyan speciális szakember, aki közvetlenül egyetlen gyermek fejlődését támogatja, segítve őt az autizmussal, ADHD-val vagy viselkedési nehézségekkel járó akadályok leküzdésében. Míg a hagyományos gyógypedagógiai asszisztens a pedagógus munkáját támogatja és a rend fenntartásában segít, az árnyékpedagógus önállóan alkalmaz pedagógiai módszereket a gyermek szociális készségeinek fejlesztésére és önállóságának növelésére. Az ilyen típusú állandó segítség létfontosságú lenne azokban az esetekben, ahol a tanuló állapota ezt megköveteli.
A rendszer hiányosságai mögött hús-vér sorsok és családi tragédiák állnak.
Boldi története jól példázza a kirekesztés fájdalmát, a kisfiút 6 és fél évesen saját iskolája nem vitte el egy cirkuszi kirándulásra az SNI-s igényei miatt és a közösség végül teljesen kizárta magából. Csak akkor vált belőle kitűnő tanuló, amikor egy alapítványi iskolában végre megkapta a szükséges asszisztensi támogatást.
Hasonló kálváriát járt be a borsodi Marci is, őt az óvodában és iskolában is bántalmaztak, amíg egy elkötelezett szakember meg nem kezdte vele a fejlesztést.
Egy másik édesanya kilenc évig küzdött, mire kisfia egy magántanuló csoportban végre biztonságos, kiszámítható környezetre talált a sokszor csak papíron létező állami segítség helyett.
A szakmai tanulmány alapján kidolgozott hatpontos törvénymódosítási javaslat pont ezeket a rendszerszintű hibákat javítaná ki. A csomag tartalmazza az egységes országos munkaköri definíciót, amely véget vetne annak, hogy az asszisztenseket takarításra vagy helyettesítésre használják. Előírná a kötelező továbbképzéseket, a mentorálást és a szupervíziót, valamint rendezné a bér- és státuszviszonyokat, a pedagógus asszisztensi bértábla 150%-ában határozva meg a fizetések minimumát. Emellett kötelező asszisztensi létszámnormát vezetne be, amely súlyosabb SNI esetén két tanulónként garantálna egy segítőt.
A kezdeményezés sorsa azonban falakba ütközött.
Jámbor András országgyűlési képviselő a Kulturális Bizottság elé vitte a javaslat bérrendezésre vonatkozó részét, ám a testület egy alig 11 perces ülésen, érdemi indoklás nélkül lesöpörte azt az asztalról, forráshiányra hivatkozva. Az EgyszerGYEREk program képviselői pedig hangsúlyozzák, ez nem pártpolitikai kérdés, hanem olyan gyermekjogi és szakmai minimum, amelyen a jövő generációinak biztonsága és fejlődése múlik.
Kép: brendon.hu, szentvincentkids.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
