Egy fiatal férfi, a tiszaburai Fehér László – a filmben csak Lacika – őszintén, minden díszítés nélkül beszél arról, hogyan sodródott bele a dizájnerdrogok világába és hogyan próbál ma kijutni onnan. Mózes Anita erőteljes kisfilmje, amely a Média a Családért Alapítvány pályázatának keretében készült, nem dramatizál, nem épít a közhelyekre, ellenben a nyers valóságot mutatja be, ahogyan azt annak főszereplője is megéli.
László gyermekkora nehéz családi közegben telt, ahol a szeretethiány és a mindennapi bizonytalanság korán rányomta a bélyegét az életére. A feszültségek elől párkapcsolatba menekült, később pedig a drogok adták számára a pillanatnyi menedéket, ami aztán ráment az egészségére és az egész életére.
A filmben megszólal Tóth Máté, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa is, aki a szegregátumokban élő fiatalok különösen veszélyeztetett helyzetéről beszél.
A mélyszegénység, a traumák és a perspektívátlanság sokaknál korai szerhasználathoz vezet, ami tovább mélyíti a kiszolgáltatottságot.
László 49 kilósan, hajléktalanság közeli állapotban került be a máltai rehabilitációs programba. Ma már egy éve dolgozik a józanságon apró, de stabil lépésekkel.
„Nem tekinti magát gyógyultnak, de már reménykedik és tervez. Mondatai letisztultak, pontosak: imáról, halálfélelemről, testsúlyról, napirendről, az első étkezésekről beszél. A felépülés nála mérhető apróságokkal indul: alvás, rendszer, figyelem. A filmben szereplők nem ígérnek gyors megoldást, megmutatják, hogyan néz ki egy visszafordulás legelső szakasza” – ír róla a Roma Sajtóközpont a Facebookon.
Kép: Média a Családért Alapítvány (pillanatkép)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
