Talán sokan nem is tudják, hogy napjainkban mindössze néhány kattintással, ügyfélkapus bejelentkezéssel is lehetőség nyílik arra, hogy betekintést nyerjünk az elhunyt hozzátartozóinkról, közszereplőkről vagy akár a saját magunkról keletkezett egykori állambiztonsági iratokba. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) online felülete egyszerű, átlátható módon teszi lehetővé az adatkérést és az iratmásolatok igénylését.
Az ÁBTL elsődleges feladata, hogy megőrizze és feldolgozza a volt állambiztonsági és államvédelmi szervek 1944 és 1990 között keletkezett iratait. Ide tartoznak a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium titkosszolgálati anyagai, a III. Főcsoportfőnökség iratai, valamint a korábbi államvédelmi és katonapolitikai egységek dokumentumai.
A levéltár munkatársai az elmúlt években egy hatalmas digitalizálási projekten munkálkodtak, több mint 7,5 millió oldalnyi iratot dolgoztak fel és tettek elérhetővé. A dokumentumok nagy részét hálózati, operatív és vizsgálati dossziék alkotják, amelyek közül a legfontosabbakat névmutatókkal látták el.
A központi adatbázis ma már több mint egymillió megfigyelt személy adatait tartalmazza, így a keresés és az irat-előkészítés is sokkal gyorsabbá vált.
A Levéltár őrzi többek között:
- a politikai rendőrség, az államvédelmi hatóság és a katonai elhárítás iratait,
- a kitelepítésekre, internálásokra, kényszermunkára vonatkozó dokumentumokat,
- a politikai szempontból megbízhatatlannak ítélt személyekről vezetett nyilvántartásokat,
- valamint az 1945 és 1989 közötti megfigyelésekről, hálózati személyekről és vizsgálatokról készült dossziékat.
Emellett a Levéltár gyűjti a magyar vonatkozású külföldi állambiztonsági anyagokat, családi hagyatékokat, visszaemlékezéseket, leveleket, naplókat és fényképeket is.
Az állambiztonság a pártirányelvek mentén az „ellenségnek” tekintett személyeket és csoportokat figyelte. Ez a kör időről időre változott, de általában azok kerültek megfigyelés alá, akik politikai szervezetekben tevékenykedtek 1945 után; részt vettek az 1956-os forradalomban; kitelepítettek vagy internáltak voltak; egyházi kapcsolataik révén „gyanússá” váltak; külföldi kapcsolatokkal rendelkeztek; vagy egyszerűen politikailag megbízhatatlannak minősültek. Sokszor elég volt egy rokon vagy ismerős különösebb viselkedése, hogy valaki a hatóságok látókörébe kerüljön.
A kérelmet többféleképpen be lehet nyújtani. A legegyszerűbb online, az ÁBTL ügyfélkapus azonosítással elérhető űrlapján keresztül, ugyanakkor lehetőség van postai úton, személyesen és e-mailben is.
A kérvényezéshez szükséges megadni a kérelmező nevét, születési adatait, anyja nevét, valamint elérhetőségeit. Amennyiben a kutatás nem saját személyre vonatkozik, a hozzátartozói kapcsolatot igazoló iratokra (pl. születési vagy halotti anyakönyvi kivonat, házassági okirat) is szükség van. A kérelmező dönthet arról is, hogy szeretné-e megismerni a jelentéseket készítő ügynökök, hivatásos alkalmazottak azonosító adatait – amennyiben azok beazonosíthatók és a jogszabályok ezt lehetővé teszik.
A Levéltárban bárki kérhet adatot:
- saját magáról,
- elhunyt hozzátartozójáról,
- az őt megfigyelő hálózati személyről vagy hivatásos alkalmazottról,
- meghatalmazottként a meghatalmazóról,
- illetve közszereplők állambiztonsági múltjáról.
A Levéltár nyilvántartásba veszi a kérelmet, majd munkatársai megkezdik a vonatkozó iratok felkutatását. A talált dokumentumokról fénymásolat készül, amelyet szükség esetén – az adatvédelmi előírásoknak megfelelően – anonimizálnak, vagyis a más személyekre vonatkozó adatokat felismerhetetlenné teszik.
A kérelmezőt a levéltár értesíti, ha az anyag elkészült. A dokumentumok ezután személyesen átvehetők, postán megküldhetők, vagy bizonyos esetekben digitálisan is hozzáférhetők. Az online űrlap ide kattintva elérhető mindenki számára.
Képek: Wikipédia (Csgb), abtl.hu,
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz
