Az elmúlt hónapokban teljesen egyértelműen kiderült, hogy rogyadozik a Fidesz sokáig megbonthatatlannak tűnő teljhatalma, ezen pedig már a törvények sokadszori átírása sem segít, jelen állás szerint. Vasárnap ismét kétszer is nagy vereséget mértek a kormánypárt jelöltjére időközi választáson. De sokan attól tartanak, hogy teljesen kizárt, hogy jövő tavasszal demokratikus választások legyenek hazánkban.
Aggodalomra ad okot, hogy Orbán Viktor két nagy barátja, Putyin és Erdogan is hogy oldja meg országon belül az esélyes ellenzék kérdését, egyszerűen ellehetetleníti őket. Azt pedig nagyon sokan készpénznek veszik már évek óta, hogy demokratikus úton az Orbán-rezsimet leváltani lehetetlen, mert teljesen kizárt, hogy csak úgy átadják a hatalmat, bármennyire is vesztésre állnak jelenleg. Mivel 15 éve teljhatalommal kormányoz a miniszterelnök és csapata, gyakorlatilag néhány nap alatt bármit gyökeresen felforgathatnak.
Márpedig az látható, hogy a Fidesz szavazótábora alapjaiban tört meg. Ennek egyik-másik jele, hogy csúnyán kikapott a Fidesz mindkét vasárnapi időközi választáson. Március 23-án Budapest 11-es választókerületében egy országgyűlési mandátum sorsa dőlt el, és itt több mint 12 ezren szavaztak a Fidesz jelöltje ellenében a győztesre. Az ország másik végén, Orosházán egy helyi képviselői hely volt a tét, és bár ott ennek csupán huszada, mintegy 600 voks ment a másik oldalra, ez sokkal jobban fájhat a Fidesznek – írja a Hvg.hu.
Pedig elsőre a főváros IV. kerületében, Újpesten tartott időközi választás tűnhet a nagyobb ellenzéki sikernek, hiszen itt egy parlamenti mandátumot szerzett csaknem 52 százalékkal – 12270 vokssal – a DK-s Varju László, míg a Fidesz-KDNP jelöltje, Renge Zsolt alig 34 százalékkal veszített, ezzel pedig a kormánypárt parlamenti létszáma ugyan nem csökkent, de nem is tudták növelni a frakciószövetség erejét.
A Békés megyei, 25 ezer fős Orosházán egy politikailag kisebb súlyúnak számító helyi önkormányzati képviselői helyet szerzett az ellenzéki polgármester által támogatott, civil jelöltként induló Lengyel Rebeka. Ő viszont Varjunál is mélyebb ütést vitt be a Fidesznek, hiszen 71 százalékkal – 596 vokssal – győzött, míg a tavaly júniusban még fideszes, most névleg független Sándor Zoltánné alig több, mint 23 százalékot kapott.
Az orosházi Fidesz-vereség nem önmagában a helyi képviselői poszt súlya miatt érdekes, hanem azért, mert alig 3 héttel azután veszített egy vidéki középvárosban a kormánypárt, hogy március 2-án Pápán, szintén időközi önkormányzati választáson hasonló arányban, 75-25-re nyert az ellenzéki jelölt a fideszessel szemben. Orosháza és Pápa nemcsak lélekszámában hasonlít, hanem abban is, hogy tavaly júniusban mindkét település leváltotta a fideszes városvezetést is – mindkét helyen 35 év után.
Az évtizedes fideszes vezetéssel való szakítás, majd a kormánypárti képviselőjelöltek megalázó veresége fájdalmas tendenciát jelez. Az eddig fideszes fellegvárnak számító fontos középvárosi környezetben rogytak meg látványosan Orbánék pozíciói, márpedig a következő parlamenti választás eredménye nem Budapesten dől majd el, hanem éppen az ilyen és ezekhez hasonló vidéki körzeteknek a sokaságában.
Juszt László azonban igen borúlátó, ami a választásokat illeti. “A mostani ellenzéki győzelmek elgondolkodtattak. Naivitás azt hinni, hogy a Fidesz – ha veszít – ugyanúgy feladja uralmát, mintha egy demokratikus párt lenne. Nehéz elképzelni, hogy jövőre szabad és tisztességes lesz a választás” – írja a kormánykritikus újságíró, egykori tévés.
“A magyar autokráciában Orbán tartja kézben a hatalom minden tényezőjét. A választási szabályok a javára billentik el a mérleg nyelvét. Ha nem, akkor a mérleget is… Hogy mi várható tőle, azt kifejtette a nemzeti ünnepen, amikor arról beszélt, hogy “itt a tavaszi nagytakarítás ideje”.
Akkor mi történhet?
Például amikor ráébred arra, hogy behozhatatlan Magyar előnye, akkor egyik éjszaka majd – az ismét szolgálatba állított – Szájer újra nekiugrik a “gránitszilárdságú alaptörvénynek”, s átírja a rendszert prezidenciális rendszerré. A 135 bátor másnap délelőtt megszavazza, s egyidejűleg – hirtelen felindulásból – az elnökválasztást is megejti. Így újabb 7 évre megint övé a legfőbb hatalom…
Könyörgöm, valaki cáfoljon meg!” – írta Juszt László a közösségi médiában. El tudunk képzelni akár ilyen forgatókönyvet is? És el tudjuk képzelni, hogy látva Magyar Péter és a TISZA Párt népszerűségét, valóban valami egészen radikális lépésre is elszánja magát a Fidesz, hogy tíz körömmel ragaszkodjon hatalmához?
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
