Szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy a szállítással megbízott kamionos férfi halálát sugárbetegség okozta. Sikerült olcsón megszerezni a szőrmegyárnak az alapanyagot, de ennek kegyetlen ára volt.
Mai napig nem tudni, hová temettek el Kunszentmárton környékén többhordónyi, a csernobili atomkatasztrófához közeli erdőkből származó állatbőrt. Az egykori szőrmegyár olcsón jutott hozzá az alapanyaghoz, ám amikor megtudták, az sugárral szennyezett, igyekeztek megszabadulni a szajrétól – írja a Blikk.hu. A dolognak híre ment, már senki nem vállalt kunszentmártoni fuvart, a bőrök viszont eltűntek. Az egykori gyár területén még tíz évvel ezelőtt is sugárszennyezést mutatott a számláló, ám minden irat eltűnt, ami a csernobili szőrmékre utalt.
Az egykori budapesti Pannónia gyár szőrmék és bundák készítésére specializálódott, amelyeket részben a magyar, részben a volt szovjet piacra szántak. A kunszentmártoni szőrmegyár az 1980-as években már 1000 munkást foglalkoztatott.
– A szőrmekikészítés, a bőr cserzése eleve veszélyes üzem, krómot, timsót használnak, a kunszenti gyár fénykorában naponta 1500 köbméter savas és lúgos szennyvíz keletkezett – elemezte az esetet Hajdú Andrea vegyész, környezetvédelmi aktivista. – Még 1988-ban – vagyis Csernobil után két évvel – sem tisztították, a gyár melletti ülepítő tavakba engedték a mérgezett vizet. Nagy valószínűséggel mindig is a csernobili területről érkezett ide a szovjet bőr, az atomerőmű balesete után is. A rendszerváltás után a szőrmék kimentek a divatból, a gyár a készleteit eladta Moszkvának, majd 30 éve végleg bezárt.
A Greenpeace Hungary kutatásai szerint a gyár mellett található szennyvízülepítő tórendszert 17 évig használták a krómtartalmú szennyvíz, majd szennyvíziszap elhelyezésére. Azóta a tavak kiszáradtak, de az üledékben ott maradt a nagy mennyiségű króm. A környéken viszont mindenki hallott már arról a legendáról, hogy nemcsak a szennyvizet, de sugárzó állatbőröket is elrejtettek a gyár környékén.
– A gyár bezárása után 2009-ben kezdődött egy munkaügyi per, egy veszélyes hulladékot szállító teherautó-sofőr, Bagi Antal igényelt kártérítést gyógyíthatatlan daganatos és mozgásszervi megbetegedése miatt – folytatta a vegyész. – Csernobil környékéről származó, 240-290 tonnányi sugárszennyezett bőrhulladékot tárolhattak ideiglenesen a kunszentmártoni szőrmegyár területén, ezt kellett elszállítania a sofőrnek, ám amikor kiderült, mi is a rakomány, többé senki nem vállalta a fuvart. A hulladék viszont eltűnt.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálatot indított, a hatóság által bevont szakértők az egykori gyárban több helyen a megengedett határértéket meghaladó eredményt mutattak a Geiger-Müller sugárzásszámlálóval. Ám a gyár környékén már nem találtak sugárzó talajmintát, pedig a tanúk 10-12 kamionnyi “világító” bőrről beszéltek. A nyomozást bizonyíték hiányában megszüntették, de a helyiek szerint valahol, megvannak az elásott hordók, csak éppen távolabb a gyártól.
– Tóni bácsi úgy 30 éve panaszkodott nekem egy kamionpihenőben, hogy egy kecskeméti fuvarszervező megbízásából veszélyes anyagokat szállít, jó pénzért – emlékezett vissza Bata István budapesti kamionsofőr. – A kunszentmártoni szőrmegyárból olyan hulladékot kellett elhoznia egy megsemmisítő telepre, amiről a gyárban a pakolásnál azt mondták neki, nem tudták felhasználni a szőrmét, mert Csernobil környéki erdőkben levadászott állatoktól származott. Senki nem mondta az egyszerű jászsági sofőrnek, hogy ez sugárszennyezett lehet, nem volt védőfelszerelése, de még kesztyűje sem, az egyik német tanker sofőrje adott neki egy vegyvédelmi kesztyűt. Mesélte, olykor úgy “világított” a kunszentmártoni bőr, hogy egy román veszélyeshulladék telepre be sem engedték a szőrmegyáros hordókkal, már a kapuban kiakadt a sugárzásmérő. Egyszer-kétszer még összefutottunk az utakon, de aztán eltűnt, később hallottam, olyan betegségek – fehérvérűség, tüdődaganat, nyirokcsomórák – támadta meg, ami egyértelműen sugárfertőzéstől származott. Leszázalékolták, alig élt, próbált perelni, de letagadta a fuvart a szőrmegyár meg a fuvarszervező, a munkaadója is, pedig még egy fuvarlevele is volt, hogy veszélyes hulladékot vitt az Alföldről egy almásfüzitői megsemmisítőbe. 2016-ban még nyomoztak az ügyében, kamionosok mutatták a róla szóló cikkeket, de azóta semmi hír róla. Nem élhette túl a sugárzás okozta kórt. Fotó: Greenpeace
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
