A Szolnoki Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be egy – a cselekmény elkövetésekor – 43 éves kenderesi férfival szemben nem gépi meghajtású jármű ittas állapotban elkövetett vezetésével súlyos egészségromlást okozó járművezetés bűntette miatt.
A vád szerint a férfi 2022. június 11-én a délutáni órákban Kenderesen a József Attila úton kerékpározott súlyos fokú ittas állapotban. A férfi egy kereszteződésében nagy ívben balra kívánt fordulni egy mellékútra, mely bekanyarodás során nem adott elsőbbséget a korábban a József Attila út járdáján gyalogló, majd a mellékút úttestjén gyalogosan átkelő 65 éves hölgynek, akit elütött.
A baleset következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló töréses sérüléseket szenvedett, továbbá a sértettnél több mint 6 hónapon át fennálló szédülést is eredményezett a baleset, mely súlyos egészségromlásként értékelendő.
Az ügyészség a vádiratában a férfival szemben felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. Az ügyben a Karcagi Járásbíróság fog döntést hozni, közölte lapunkkal dr. Lánczi Rajmund csoportvezető ügyész, helyettes sajtószóvivő (Szolnok Járási Ügyészség).
A mellékelt képet az ügyben eljáró nyomozóhatóság készítette a helyszínelés során, a képen a balesetet okozó jármű látható.
A büntető törvénykönyv az ittas járművezetés kapcsán nem csak a gépi meghajtású járművel történő közlekedést szankcionálja, hanem – amennyiben az ittas járművezetés súlyos testi sértést vagy annál súlyosabb sérülést, esetleg halált okoz – a nem gépi meghajtású járművel történő ittas járművezetést is.
A KRESZ szerint járművet az vezethet, akinek a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ez alól kerékpáros esetén is csak annyi engedményt ad a jogszabály, hogy a kerékpáros közlekedhet alkoholfogyasztást követően is a kerékpárral, ha a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van.
Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 13. módszertani levelének megállapításai szerint az alkoholfogyasztást követő klinikai tünetek nagyban függnek az egyén aktuális alkoholtűrőképességtől, az alkoholhoz történő hozzászokástól. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban az alkohol emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai – érzékelési képesség, koncentrálókészség korlátozása, a veszélyérzet csökkentése stb. – köztudomásúak, ezért külön bizonyítást nem igényelnek, így amennyiben az alkoholos befolyásoltság már orvosilag megállapítható – 0,8 ‰ véralkoholszint vagy 0,50 mg/l levegőalkoholérték felett a szakértői levél szerint már mindenképpen -, akkor az hátrányosan hat a vezetési képességekre is.
Érdemes továbbá figyelemmel lenni arra is, hogy a kijózanodás stádiumában természetesnek tűnik, hogy az előzőleg súlyosabban befolyásolt személy, enyhülő klinikai jeleket mutat. Ez balesetveszélyességi szempontból megtévesztő, mivel a szubjektíve magát jól érző személy alkoholosan még befolyásolt lehet.
A 2013 július 1. napja óta hatályos büntető törvénykönyv rendelkezései szerint a járművezetéstől kötelező jelleggel el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Ebből következik, hogy aki alkoholos befolyásoltsággal kerékpározik, az kockáztatja azt is, hogy ha súlyos sérüléssel járó balesetet okoz, akkor a jogosítványát is elveszti.
Megjegyzendő, hogy a Kúria álláspontja szerint a manapság rendkívüli módon elterjedt rollerek is járműnek minősülnek, így – amennyiben a vezető az elektromos meghajtást is üzemelteti – az ittas járművezetés alapesete miatt is már felelősségre vonható, míg abban az esetben, ha lábbal hajtja a rollert alkoholos befolyásoltsággal, az ittasan kerékpározó személlyel kerül egy jogi megítélés alá.
