„Szóval, te vagy a hangom?” – fogadta viccelődve Patrick Duffy a szolnoki származású Csankó Zoltán színészt, aki több mint harminc éve szólaltatja meg magyarul amerikai kollégáját. Közös kalandjuk a kilencvenek évek elején kezdődött, amikor Magyarországon is bemutatták a Dallas című sorozatot, amely a tengerentúlon Duffy, itthon pedig Csankó karrierjének is hatalmas lökést adott.
A Vékes Csaba Lepattanó című romantikus vígjátékában forgató Patrick Duffy ráadásul maga kérte, hogy szeretne találkozni a „magyar Bobby Ewinggal”, a nagy pillanatnak pedig a Blikk is tanúja lehetett.
– Sosem kellett más színésznek kölcsönöznöm a hangomat, éppen ezért annyira fura belegondolni ebbe a helyzetbe. Ráadásul az is eléggé érdekes, hogy míg az angol nyelvterületeken, ahol eredeti nyelven látták az emberek a Dallast, az én hangomat felismerik, itt viszont csak a te hangoddal ismernek engem – nevetett az amerikai színész, aki a mintegy negyedórás beszélgetés alatt mindent tudni akart arról, milyen technikával és körülmények között zajlott a Dallas szinkronizálása.
Sőt, amikor megtudta, hogy Csankó Zoltán azóta is minden filmben és sorozatban Patrick Duffy magyar hangja, ami a Lepattanóban is így lesz, egy kéréssel fordult hozzá.
– Szeretnék kérni egy fotót és egy felvételt, ahogy engem szinkronizálsz – ígértette meg a magyar színésszel, aki egy kedves meglepetéssel is készült, mégpedig a TVR Hét egy olyan különszámával, amelynek címlapján Patrick Duffy és a Pamelát alakító Victoria Principal, valamint a két magyar hang, Csankó Zoltán és Simorjay Emese szerepeltek.
A beszélgetés alatt, amelynek során részben Csankó Zoltán fia, Tamás segített a fordításban, még egy kedves történet is kiderült. Duffy ugyanis nem csak a magyar színész, de a fia munkásságára is kíváncsi volt, Tamás pedig azt is elárulta, mi volt a beceneve.
– A barátaim kis Bobbynak hívtak – mesélte a fiatalember, Patrick Duffy harsány kacaját kiváltva.
A nagy találkozás után Csankó Zoltán a Blikknek elárulta, hatalmas élmény volt számára ez a lehetőség, hiszen az amerikai színész úgy része az életének harminc éve, hogy még sosem látta személyesen.
– Kicsit tartottam először ettől a találkozótól, mert csak konyhanyelven tudok angolul, de szerencsére nagyon gördülékenyen ment. Hihetetlenül nyitott ember, végtelenül kedves, de miután harminc éve szinkronizálom, valahol ezt is feltételeztem. Láttam rajta, hogy tényleg élvezi, hogy itt van – vallotta be a színész, aki elárulta, tulajdonképpen sokat köszönhet Bobby Ewing karakterének.
– Én akkor lettem eladható. Bár nem rögtön az elején, mert először, amikor itthon adásba került ez a sorozat, kicsit poros volt, hiszen addigra ott már tizenvalahány éve ment. Akkor nem is hittem abban, hogy ekkora siker lesz, aztán kezdtük utolérni őket, hiszen ott voltak szünetek, nálunk meg folyamatosan ment minden pénteken, így egyszer csak közelebb kerültünk korban. Akkor történt egy robbanás, és egyik pillanatról a másikra hihetetlen népszerűséggel találkoztam – emlékezett Csankó Zoltán.
Csankó Zoltán (Szolnok, 1962. május 29. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, szinkronszínész. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1987-ben végzett Marton László osztályában. Színpadi szerepei mellett szinkronizál, az egyik legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott szinkronhang, írta róla a wikipédia.hu
Forrás: Blikk.hu
Nyitókép: Az amerikai és a magyar Bobby Ewing, azaz Patrick Duffy és magyar hangja, Csankó Zoltán
Fotó: blikk.hu/Czerkl Gábor
