Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese kedden tartott sajtótájékoztatót a 2023. évi költségvetés zárószavazása előtt. Úgy értékelt, a büdzsé már az elfogadása pillanatában megbukik, “nem több, mint egy egyszerű sajtpapír”. A legnagyobb problémának azt rótta fel, hogy véleménye szerint a tervezet egyáltalán nem kezeli az energiaválságot, az élelmiszerválságot, az inflációt, a klíma- és ökológiai válságot sem.
Kritikaként fogalmazta meg, hogy a jövő évi büdzsében 5,2 százalékos inflációval és 370 forintos euróval számolnak.
Csárdi szerint a jövő évi költségvetést leginkább a kiskeresetűek, majd utánuk a középosztály szenvedi meg.
Egyébként az LMP több mint száz módosító javaslatot nyújtott be, de a kormánypárt nem élt a lehetőséggel. Ezt a frakcióvezető-helyettes is megjegyezte.
Mint mondta, javaslataik között szerepelt az “adóelkerülő multinacionális nagyvállalatok” nagyobb teherviselése. Csárdi Antal megjegyezte: míg a jövő évi költségvetésben az áfabevételek 7100 milliárdra, az szja- és jövedelemadó típusú bevételek 4000 milliárdra vannak tervezve, addig a cégek nyereségadója csupán alig 800 milliárdra.
A politikus kérte továbbá, hogy
az állam “legalább a saját alkalmazottait fizesse meg”, és vezessenek be inflációkövető béremelést a közszférában. Azt tapasztalni, és mindenki azt érzi, hogy minden eddigi béremelés elinflálódott, értékét tekintve kevesebb marad a zsebekben, mint egy-két éve
– mondta.