A lakossági online szavazáson az énekes rigó nyerte el a 2026-os „év madara” címet – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A faj Magyarországon gyakori, de vonulási útvonalán és a költési időszakban is érik olyan hatások, amelyek természetvédelmi figyelmet indokolnak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta futó programja minden évben egy-egy, valamilyen kockázatnak kitett fajt állít a figyelem középpontjába.
Az énekes rigó a fekete rigónál kisebb termetű, a hím és a tojó megjelenése gyakorlatilag azonos. Felül olívbarna, a torka világos, a mell és a testoldalak barna foltosak, repüléskor pedig sárgás alsó szárnyfedői is feltűnhetnek. A legismertebb ismertetőjegye mégis a hangja: a hímek éneke európai viszonylatban is kiemelkedő.
Eurázsiában őshonos, de a faj a korai európai bevándorlókkal Ausztráliába és Új-Zélandra is eljutott. Magyarországon általánosan elterjedt, és a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófaj. Eredeti élőhelye a dús aljnövényzetű erdő, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban költözik településekre is.
Tápláléka főleg gerinctelenekből áll: földigilisztát, rovarokat, hernyókat fogyaszt, a házas csigákat pedig gyakran kövön töri fel. Évente akár kétszer is költ; csésze alakú fészkét gallyakból és növényi szálakból építi, belül pedig nyállal kevert korhadékkal tapasztja ki.
A legdélebbi állományok kivételével vonuló, a telet jellemzően Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti, miközben Nyugat-Európában – és már Magyarországon is – gyakoribb az áttelelés. Az MME szerint a hazai állomány 342–357 ezer pár, és stabil-növekvő tendenciát mutat; a mediterráneumi útvonalakon ugyanakkor továbbra is súlyos gond a madárbefogás és a vadászat, itthon pedig a költési időszakban végzett fa- és bokorirtás jelenthet kockázatot.
Helyben a legtöbbet azzal tehetjük, ha nemcsak télen gondolunk a madarakra. Az egész évben kihelyezett itató vagy sekély madárfürdő ivóvizet és fürdési lehetőséget ad, aszályosabb időszakokban akár életmentő is lehet.
A vegyszermentes kert több rovart és gilisztát tart meg, így természetes táplálékot kínál. A tavaszi-nyári metszést érdemes óvatosan időzíteni, és meghagyni néhány sűrű bokrot, ahol a rigók biztonságban fészkelhetnek és bújhatnak. A lehullott avar és a komposztáló környéke jó táplálkozóhely, ezért érdemes egy kis természetes, bolygatatlan sarkot meghagyni a kert végében.
Kép: Orbán Zoltán
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
