Eddig az volt a legerősebb kormányzati narratíva, hogy az orosz olaj nélkül teljesen megbénul a gazdaságunk, létezni sem tudunk nélküle. Az állami vállalat pedig most hirtelen azzal állt elő – a Trump-Orbán találkozó árnyékában -, hogy szükség esetén jelentősen növelni tudnák, akár 80%-os kapacitásra is a délről érkező olaj mennyiségét.
„Ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne, a Mol növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, és a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna”
– olvasható a Mol pénteken kiadott pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztatóban. A részleteket a Hvg.hu osztotta meg.
Frissítés: a Mol a cikk megjelenése után tájékoztatta a Hvg-t, hogy a vállalat álláspontja az Adria-vezetékkel kapcsolatban a fenti szöveg ellenére nem változott. Mint írják: „Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget”.
Ezek a mondatok különösen annak fényében érdekesek, hogy október eleje óta intenzív szájkarate zajlik az Adria-vezetéket üzemeltető Janaf és a Mol-csoport között. A két cég még februárban szerződött arról, hogy az év végéig 2,1 millió tonna nyersolajat szállít a horvát cég. A nagy egymásnak ugrás szeptember végén történt: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az Adria-vezetéken nem tudnak elegendő kőolajat szállítani, a Mol pedig arról számolt be, hogy csökkentett kapacitással jött csak az olaj. A Janaf erre úgy reagált, hogy a kapacitásteszten a Mol kérésére csökkentették az olajmennyiséget, októberben pedig a Mol-csoporthoz tartozó szlovák Slovnaft vádolta meg azzal a Janafot, hogy az visszatartott 90 ezer tonna kőolajat, amit a horvát cég valótlan és alaptalan állításnak nevezett. November 6-án a Slovnaft ismételten azt állította: nem kaptak meg határidőre 58 ezer tonna Arab Light-típusú kőolajat, amit a Janaf ismételten megalapozatlan és valótlan állításnak nevezett – erre utalt a Mol a fenti közleményében.
A Janaf ezeket a vádakat következetesen tagadja, de ez nem gátolta meg Szijjártót abban, hogy erre hivatkozva megbízhatatlan partnernek titulálja (a háttérben eközben a Mol megpróbálta bevásárolni magát a Janafba).
Kérdéses, hogy a részvényesi tájékoztatóban szereplő mondatokat hogyan kell érteni: 2026-2027-től lenne képes a Mol ellátni magát az Adrián keresztül, vagy akár már most is – ebben az esetben viszont a Dunai Finomító már most is alkalmas nem orosz kőolaj feldolgozására.
Mindenesetre a kijelentés érdekes időpontban érkezett, hiszen Orbán Viktor és csapata épp azért utazott Washingtonba, hogy kikönyörögje az orosz olajcégekre kivetett amerikai szankciók alóli mentességet. Tény, hogy a Horvátországon keresztül érkező olaj vélhetően többe kerülne a Molnak, mint az ársapkás orosz kőolaj, és valahol az is érthető, ha a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az orosz szállítás folytatódhasson, hiszen a Mol rengeteget keres a nyugati és az orosz olaj közti árkülönbségen.
Tény marad azonban, hogy miközben minden európai ország elkezdett leválni az orosz kőolajról, Magyarország 2021–2025 között 60-ról 92 százalékra emelte az orosz forrásból származó kőolajimport arányát. (via Hvg.hu)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
