Csaknem 460 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások miatt Magyarországon, 20 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, a kérelmek száma azonban még elmaradt a 2019-es szinttől – tájékoztatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hétfőn az MTI-t.
A kamara adatai szerint az elrendelt végrehajtások száma több mint 8 százalékkal nőtt tavaly: 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján.
A MOKK kiemelte: a fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. Tavaly csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést: míg 2020-ban a követelések 6 százalékát vitatták a kötelezettek, tavaly 5,5 százalékát
– jegyezték meg.
Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a fizetési meghagyást mindenképp érdemes átvenni a postástól, ha ugyanis valaki másodszorra sem veszi át a küldeményt, a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik.
Ha rossz összeg szerepel a levélben vagy időközben már rendezve lett a tartozás, ellent kell mondani az eljáró közjegyzőnél
– fűzte hozzá.
Arra is kitért: ha a követelés jogos, de az érintett nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetési halasztást vagy részletfizetést kérni. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget – olvasható a MOKK közleményében.
Hárommillió forintot meg nem haladó követelés esetén nem is lehet közvetlenül peres eljárást indítani, hanem ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, míg 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható. Tavaly 6240 olyan 3 millió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amelyben a bírósági pereskedést is választhatták volna – írták.
