A hét elején jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint kizárólag a fideszes vezetésű kerületek kapnak fejlesztési támogatásokat, az ellenzékiek pedig megint kimaradtak a felsorolásból. A váratlan döntésről a helyben.hu riportere Kardos Ernő kérdezte az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét Karácsony Gergelyt. Ezt az interjút közöljük mi is.
-Ellenzéki önkormányzati vezetőként mit szól a váratlan döntéshez, tudott róla?
-Ez egészen arcátlan megkülönböztetés, amelyet Orbánék alkalmaznak a fideszes és nem fideszes önkormányzatokkal szemben. Ez a határozat is azt mutatja, számukra kevesebbet ér az az állampolgár, aki olyan településen vagy kerületben él, ahol nem kormánypárti a polgármester. Szerintük azok a budapestiek, akik ma többségben is vannak a fővárosban nem érdemlik meg, hogy fejlődjön lakóhelyük, hogy élhetőbb legyen a környezetük.
Amikor politikai rendszerváltásról beszélek, erre gondolok: le kell számolnunk ezzel az atyámfia világgal, ahol csak az kap, aki az ő emberük, aki pedig nem, azt ott gáncsolják, ahol tudják.
-Ön hasonló megkülönböztetésre nem szánja el magát a fővárosban?
A Fővárosi Önkormányzat azokat a kerületeket támogatta, ahol szükség volt felújításra, minket nem érdekel, milyen színű a polgármesterek pártkönyve, nekünk csak az a fontos, hogy a budapestieket szolgáljuk, az ő érdekeiket nézzük. Amikor Budapestért küzdök, az önkormányzatiságért küzdök. Amikor az önkormányzatiságért küzdök, akkor minden egyes magyar település érdekeiért küzdök. A kormányváltással minden egyes magyar település nyerni fog. Mert nem Budapest vagy vidék, csakis vidék és Budapest, a közös haza.
– Gondolom, hogy mai vidéki kampánykörútjain megállt a szavazó sátraknál is. Működik az előválasztási rendszer, vagy volt még technikai zűr?
– Ahol jártam, vagyis az észak-magyarországi nagyvárosokban, ott mindenütt működött a rendszer. Az első nap várakozáson felüli volt a részvétel, 67 ezren szavaztak, de az érdeklődés tovább nő. Ma már 200 ezer feletti résztvevő van.Megnyugtató, hogy a sok ellenzéki választó mindenütt türelmesen vár a sorára.
– A hírek szerint online módon még többen is szavaznának,és nemcsak fiatalok, de nincs rá lehetőség. Nem számítottak ilyen érdeklődésre?
– Ne felejtse el, hogy ilyen előválasztás még nem volt Magyarországon, ezért is örömteli meglepetés, hogy a szavazók tömegével járulnak az urnák elé. Dolgozunk az online szavazás lehetőségének technikai bővítésén és sokkal több aktivistát is bevonunk, hogy gördülékenyebb legyen a választás. Minden szavazatra szükség van.
– Ahétvégi technikai zűr után kiderült, hogy kínai területről igyekeztek megbénítani a magyar előválasztási rendszert. Ezt honnan tudják?
– Az informatikusaink állapították meg, hogy kínai szerverekről blokkolták az ellenzéki előválasztás szervereit. A vizsgálatot nemzetközi hírű szakemberek bevonásával folytatjuk. Az eredményt pedig majd nyilvánosságra fogjuk hozni. Azt egy percig sem gondolom, hogy ez valami kínai magánakció volna, hiszen nyilvánvaló, hogy az ellenzéki összefogás megzavarása, lejáratása amagyar kormány érdeke. Ráadásul Fidesz-közeli figurák nem is tagadták, hogy akadályozzák az előválasztást. Azt naponta látjuk: ennek a hatalomnak semmi sem drága, hogy megakadályozza az ellenzéki győzelmet. Ennek érdekében minden kritikusan gondolkodót szemmel tartanak, s a hírek szerint még saját embereiket is lehallgatják. Félnek.
– Valóban kiderült, hogy a NER-elit – Szijjártó és társai – luxusutazásaitévek óta nyomozó fotós-újságírót, Németh Gábort is lehallgatták a Pegazus kémszoftverrel. Nyilván azakciót titkosították, de vajon egy új kormány feloldhatná az államtitkot?
– Nyilván óvatosan kell eljárni, ha a megfigyelések, lehallgatások mögött valóban létezne nemzetbiztonsági érdek. Ebben a pillanatban azonban inkább úgy látom, hogy kizárólag hatalmi érdeket szolgál a kémszoftver bevetése. Ha ez valóban bebizonyosodik, akkor a kormányom majd feloldja a Fidesz által elrendelt titkosítást.
– Kormányfőként változtatna-e azon a gyakorlaton, hogy az igazságügyi minisztérium jóváhagyásával ma szinte bárki lehallgatható? Az engedélytszignáló bírónak fogalma sincs, hogy mit ír alá.
– Azt mindenképp érdemes átgondolni, hogy a lehallgatást végső soron jóváhagyó bírónak az ügy ismeretében valódi mérlegelési lehetőséget kell-e biztosítani, vagy ez teljesen életszerűtlen. Gyanú esetén ugyanis a szolgálatoknak azonnal akcióba kell lépni.
Ennél fontosabb problémának tartom, hogy a szolgálatok felett a parlamenti kontroll szinte egyáltalán nem működik. A lehallgatási botrány kitörése után az első nemzetbiztonsági bizottság munkáját tejesen megbénították, hisz az ülésre a kormánypártok el sem mentek. A második után pedig elrendelték a titkosítást.
– Mit szól ahhoz, hogy a fideszes választási bizottság az ön öt népszavazási kérdéséből kettőt ugyan jóváhagyott, de a Parrag László vezette iparkamara egyik kérdését megtámadta. Mégpedig azt, amelyik a mindössze 3 hónapos álláskeresési járadékot 9 hónapra emelné. Meglepte?
– Csak jelezném, hogy a törvény szerint mind az öt kérdésem alkalmas lenne népszavazásra, ennek ellenére a Fideszes választási bizottság csak kettőt hagyott jóvá. Miután ezeket már nem tudta elutasítani, ezért – ahogy szokta – a jóváhagyott kérdésekre ráengedi a segédcsapatait. Hátha bírói úton sikerül ezeket is megsemmisíteni. Az pedig már egyértelmű, hogy Parrag László rendre részt vesz a Fidesz kormány legrosszabb döntéseiben. Ami meglepő, hogy egyújsághír szerint az iparkamara vezérkara is felhördült a kamarai elnök lépése miatt, mert a döntést nem egyeztette az iparkamara elnökségével.
– Nem beszélve arról, hogy a munkanélküliek számára létkérdés a hosszabb időre biztosított járadék, amit nem is a kamarába tömörülő vállalkozók, hanem az állam fizet.
– Még csak nem is az állam, hanem az Európai Unió helyreállítási alapjából fizethetnék a munkát kereső járulékot. Feltéve, ha cserébe a magyar kormány korrupciós garanciákat adna. Tehát a vírusjárvány okozta gazdasági problémák unió általi megoldását igyekszik megfúrni Parrag, pedig ez a pénz sokat jelentene a gazdasági és társadalmi krízis oldásán, s ráadásul a magyar adófizetőknek egy fillérjébe nem kerülne.Teljesen világos, hogy ma az álláskeresés még a kilenc hónapnál is tovább tarthat, de a kormány csak három hónapot óhajt finanszírozni. Pedig segítség híján az emberek méltatlanul kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, életükben beindulhat a negatív spirál, ami nyomorba és kirekesztettségbe visz. Ahonnan szinte lehetetlen visszatalálni a munkaerőpiacra, ami amellett, hogy igazságtalan, mélyíti a szociális válságot.
– Ezekkel a problémákkal találkozott már a vidéki kampánykörúton?
– Nógrád és Borsod megyét járom, amely a legszegényebb térsége az országnak. Az elmúlt tíz évben – vagy inkábbharminc évben – erről a térségről teljesen megfeledkezett a magyar politika. Azt tapasztalom, hogy az utcai fórumokon a leginkább tájékozott, érdeklődő emberek vesznek részt, de közöttük is nagyon sok a tragikus sorsú, aki közmunkából él, vagy a teljes jövedelme legfeljebb a minimálnyugdíj, azaz havi 25.500 forint.
– A kormány jelentős összeget költ az ön lejáratására, Fideszes nem áll szóba önnel. Ehhez képest meglepő, hogy napokkal ezelőtt főpolgármesterként két kormányközeli nagyágyúval Csányi Sándorral és Hernádi Zsolttal alapított szakmai szervezetet. Vagy inkább ők látják azt, hogy érdemes nyitni az esetleges kormányfő felé?
– Az alakuló szervezet, a Budapest Global olyan szakmai kezdeményezés, amely más nyugat-európai nagyvárosok mintájára, a főváros gazdasági erejét akarja növelni. Lényegben egy konzultációs folyamatról van szó, amely a városban tevékenykedő multinacionális cégek tudását igyekszik haszonsítani Budapest versenyképessége érdekében.
Ebben a kezdeményezésben részt vesznek világcégek és természetesen a magyar multik is, amelyek Magyarországról váltak nemzetközileg fajsúlyos szervezetté. Közöttük van az ismert Prezi, a Grafisoft, és természetesen ott van az OTP és a MOL is. Számomra megtiszteltetés, hogy az alakuló ülésen utóbbi két cég a legmagasabb szinten, tehát Csányi Sándor és Hernádi Zsolt jelenlétével képviseltette magát.
Ebből azonban nem szeretnék politikai következtetéseket levonni. Minden esetre kiderült, hogy a magyar gazdaság szereplői ritkán vannak olyan helyzetben, amikor nem egyedi alkuk révén, hanem transzparens módon ott lehetnek a döntések közelében. Úgy látszik, hogy ez még a legnagyobb cégek számára is új helyzet.
Miniszterelnökként hasonló kezdeményezések sokaságára készülök, helyreállítanám az érdekegyeztetés rendszerét. Tíz éves megállapodást szeretnék a munkaadók, a munkavállalók,valamint az állam között a gazdasági teljesítmény és az életszínvonal javítása érdekében. Ennek hiányában marad az elvándorlás. Ma pl. Salgótarjánban olyan esztergályos cigányemberrel találkoztam, aki Ausztriában nyolcszor annyit keres, mint szülőhelyén, de ha tehetné, akkor szívesebben maradna itthon. A személyes sikeremnek tartanám, ha sok százezer magyarral együtt itthon is sikerülne megteremteni egy élhető országot.
– Ma még csak ott járunk, hogy nagy a vita a demokrácia helyreállításának jogi lehetőségéről, erről elég sok konferencia is van. A megoldás a kétharmados ellenzéki győzelem lehetne. Nem hisznek ebben?
– Valóban a kétharmados győzelem lenne a legtisztább megoldás, hisz éles társadalmi konfliktus és polgárháborús veszély nélkül helyreállíthatnánk a demokrácia működését. Jogi anomália nélkül születhetne új alkotmány, ami után a Fidesz rombolása helyreállítható lehetne.
A kétharmados győzelem elérhető, hisz a Fidesznél csak néhány százalékkal kellene több szavazatot szerezni és az érvényben lévő törvény alapján az ellenzék is könnyen kétharmados többséget szerezhet. Tehát a siker abszolút nem reménytelen.
Persze, kétharmados többség esetén sem egyszerű az új alkotmány elfogadása. Ahhoz ugyanis olyan társadalmi, politikai konszenzusra van szükség, amelyben a ma létező Fidesz nem uralja le a politikai centrum jobb oldalát. Csak olyan partnerrel lehet politikai konszenzusra jutni, aki elfogadja azt az alapelvet, hogy valamennyien a nemzet része vagyunk. Ezt az alapigazságot minden politikai szereplőnek képviselni kell, hogy új alkotmány szülessen, s újra egyesíthessük az országot.
– Az ellenzék sima győzelme viszont bukás?
– Egyáltalán, amennyiben a kétharmados többség nem jönne létre, akkor sem szabad misztifikálni az alkotmányozást, ugyanis a mai rendszer nem jogállami módon működik. Ezt mindig elmondjuk, de aztán jogállami módon közelítünk a helyzet megoldásához. Ez alapvetően tévedés.
A közpénz áramlása az, ami ennek a rendszernek alapvető mozgató rugója. Ez tartja össze, nem pedig a jogszabályok. Ezért a következő kormánynak arra kell koncentrálni, hogy ezt az elnyomó és a demokráciát leépítő rendszer mögül kihozzuk a közpénzt. Így azokat hasznos célra is lehet fordítani a versenyképtelen gazdaság támogatása vagy a propaganda helyet. Ha ez sikerül, akkor a következő kormánynak – ha nincs is kétharmada – akkor is nagy mozgástere van arra, hogy végrehajtsa a programját. Alapvetően fontos tehát, hogy a gazdasági holdudvarral le kell számolni, ez elsősorban pénzügyi és nem jogikérdés.
